Február 15-én Annette Dasch, Piotr Beczała és Thomas Hampson operettestjét nézhetik és hallgathatják meg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal és sok humorral átszőtt történet, amelynek központi témája a szerelem: a bécsi születésű operett ma ismert, többnyire óriási sikert arató táncos-komikus és szubrett szereplőkkel megerősített alakját részben magyar zeneszerzőknek köszönhetően nyerte el. A Müpában kuriózumnak számító operettgálán olyan, az operaszínpadokról ismert világsztárok lépnek fel, mint Annette Dasch, Piotr Beczała és Thomas Hampson, hogy a legnépszerűbb operettkomponisták örökzöld muzsikájával örvendeztessék meg a közönséget.

Az operettről:

A 19. század utolsó harmadában a válságok évtizedeit élő Bécs két háború és két bankcsőd között dalolt és mulatott. A kedélyes várost, Európa zenei fővárosát egészséges kapcsolat fűzte az osztrák faluhoz, a paloták zenéjét a grinzingi kocsmák zenéjéhez, a komolyzenét az utcai szerenádokhoz és a nagyvárosba áramló népi dallamokhoz. Ezt a gyorsan népszerűvé váló stílusegyveleget az „operácskák”, azaz az operettek összegezték az édesbús történetekre fogékony közönség számára.

A műfaj bölcsője Bécs volt, az első sikerek éppen Millöcker Koldusdiák és Dubarry című darabjaihoz kötődtek. Aztán feltűnt a Keringőkirály, az ifjabb Johann Strauss is, és „mindent vitt” A cigánybáróval és A denevérrel. Az „aranykor” kiemelkedő szerzői között tartották számon Robert Stolzot és Karl Zellert is.
Az operett új, fényes korszakához magyar neveket is társít a zenetörténet: Lehár Ferencét és Kálmán Imréét. Lehár Víg özvegye a Broadwayn is fogalommá vált; a Giuditta vastapssal fogadott, rádión is közvetített 1934-es premierje pedig – addig szinte elképzelhetetlen módon – a bécsi Staatsoperben volt, amelynek akkori igazgatója, Clemens Krauss minden évben műsorra tűzött egy operettet is.

Kálmán Imrét, az Operettkirályt hihetetlen dallamgazdagsága, a legkülönbözőbb stílusokban való elképesztő jártassága különbözteti meg talán valamennyi kortársától. Legtöbbet játszott műve az eredetileg az Éljen a szerelem! címet viselő Csárdáskirálynő, a legizgalmasabb és legkedveltebb pedig a Marica grófnő, a csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás világa, benne a kicsit részlehajlóan Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket szöveggel magyarra fordított Wenn es Abend wird – Grüß mir mein Wien aus című híres dallal.