A második világháború végén Vilma holland királynő magas rangú náci foglyok elengedését ajánlotta fel a németeknek III. Lipót belga király és családja szabadon bocsátásáért cserébe – írja keddi számában a Trow holland lap. 

    Az újság a korabeli holland külügyminiszter, a londoni száműzetésben élő Eelco van Kleffens háborús naplójára hivatkozik, amelyet frissen publikált Michael Riemens holland történész Őfelsége, Ön nem ismeri a való életet című könyvében.

1945 márciusának végére Belgium és Hollandia déli része már felszabadult, Vilma vissza is tért a felszabadult országrészbe, III. Lipótot azonban a németek fogva tartották Ausztriában, és édesanyja, Erzsébet attól tartott, hogy a családot a háborút elvesztő nácik megölhetik. Erzsébet aggodalmaira tekintettel Vilma felkérte külügyminiszterét, puhatolja ki a Vatikánnál, lehetne-e valamilyen menekülési utat nyitni magas rangú náciknak a belga királyi család szabadon engedése fejében.

A holland királynő pápa- és németellenes volt, egy bajban lévő királyi család megmentése érdekében azonban hajlandó lett volna engedni az elveiből – derül ki a naplóból a Trow szerint.

A holland lap szerint nem tudni, milyen eredménye lett Vilma kezdeményezésének. A belga királyi családot végül az amerikaiak szabadították fel 1945 májusában. Sok hírhedt náci háborús bűnösnek sikerült Latin-Amerikába szöknie, de mindeddig nem lehetett tudni a szökésükben játszott esetleges holland szerepről.

A belgák jelentős része ellenezte III. Lipót visszatérését az országba a német megszállás alatt tanúsított kétkulacsos politikája miatt. Az uralkodó nem is tért vissza Belgiumba, Svájcban telepedett le, helyette régensként öccse, Károly Teodor állt Belgium élén 1951-ig, amikor Lipót fiát, Baldvint koronázták királlyá.

 

 

Forrás: MTI