A kisgyermekek egészségét elsősorban anyatejes táplálással lehet megalapozni, az utóbbi 15 évben világszinten mégis szinte stagnált a kizárólagos szoptatás aránya, emellett az újszülötteknek majdnem a fele nem jut időben az egészséget megalapozó előtejhez – olvasható az Első 1000 Nap nevű tájékoztató program keddi közleményében.
Felmérések szerint a világon évente több mint 820 ezer öt év alatti gyermek és 20 ezer kismama halálában játszik szerepet a szoptatás hiánya – áll a közleményben, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a változáshoz szakszerű edukációs rendszer kialakítása szükséges, amely világszerte segíti a kismamákat a szoptatási nehézségek legyőzésében.
Mint írják, augusztus elsején indul az anyatejes táplálás világhete, amelyet 1992-ben azért jelöltek ki, hogy világszerte hirdessék a szoptatás fontosságát és előnyeit, valamint felhívják a figyelmet a megoldandó problémákra, amelyekkel a kismamáknak táplálás közben kell szembenézniük. Az anyatejes táplálás jelentőségét olyan nemzetközi szervezetek is hangsúlyozzák, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy az UNICEF.
A kisbabák és kisgyermekek egészségét már közvetlenül születésük után meg lehet alapozni megfelelő szoptatással: a WHO javaslata szerint az az ideális, ha az újszülött életének első órájában találkozik az úgynevezett kolosztrummal, azaz előtejjel, majd az első félévben csakis anyatejet fogyaszt. A későbbiekben sem szabad hirtelen megszakítani az anyatejes táplálást: az első két életévben, a hozzátáplálás időszakában is erre érdemes elsősorban támaszkodni – olvasható a közleményben.
Ugyanakkor a felmérések szerint a kizárólagos anyatejes táplálás elterjedése stagnál: az utóbbi 15 évben globális szinten csak 7 százalékpontot növekedett, és általánosan elmondható, hogy az első órában pusztán az újszülöttek 45 százaléka jut előtejhez. A WHO és az UNICEF felmérései szerint évente több mint 820 ezer öt év alatti kisgyermek és 20 ezer kismama halálában játszik szerepet az anyatejes táplálás elmaradása vagy a nem megfelelő szoptatás, pedig a megfelelő szoptatás számtalan egészségügyi előnnyel jár – írják.
„Bizonyított, hogy optimális szoptatással akár a felére csökkenthetjük az olyan gyakori gyermekkori betegségek kockázatát, mint a hasmenés vagy a különböző légúti fertőzések. A szoptatás emellett megvédheti a csecsemőt az asztmától, a bölcsőhaláltól vagy a középfülgyulladástól, és csökkentheti a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Emellett azt is kimutatták, hogy a gyermekek agyfejlődésére és kognitív képességeire is pozitív hatással van, és akár 2,6 ponttal is megemelheti az IQ-szintet. Az anyatejes táplálás ráadásul a kismamák egészségét is megvédi: csökkenti a szívproblémák, a 2-es típusú diabétesz, valamint a petefészek- és mellrák kialakulásának esélyét, közvetlenül a vajúdás után pedig elősegíti a méh összehúzódását és csillapítja a szülés utáni vérzést” – idézi a közlemény Csordás Ágnesnek, a Magyar Védőnők Egyesületének elnökének, az Első 1000 Nap program szakértőjének szavait.
Sokaknál az első fél éves, kizárólag anyatejen alapuló étrend sem valósul meg, noha a WHO ajánlása szerint kétéves korig érdemes folytatni az anyatejes táplálást, a 20-23 hónapos gyermekek több mint felénél már korábban elhagyják a szoptatást. Ezen a tendencián szeretne javítani az Egészségügyi Világszervezet is, amely külön célként tűzte ki a kizárólagos szoptatás arányának növelését.
A közlemény szerint a magyar adatok sem mutatnak „tisztán pozitív képet”: bár a magyar kisbabák egyharmadát kizárólagos szoptatás útján táplálják, egy felmérés szerint 2009 és 2014 között 3,6 százalékkal csökkent a csak anyatejjel táplált féléves csecsemők száma. Ugyanakkor a felmérés során azt is vizsgálták, hogy a hozzátáplálás idején hány egy év körüli kisgyermeket szoptatnak még: ez a 35 százalékos arány jelentősen magasabb, mint ami Görögország (6,4 százalék), Izland (16 százalék) vagy Luxemburg (11,8 százalék) helyzetét jellemzi.
Az anyatejes táplálás elterjedését nehezíti egyebek mellett, hogy az újszülöttek egy része képtelen az anyatejes táplálkozás megkezdésére, és a kisebesedett, fájdalmas mellbimbó is gyakran jelent gondot. Sok esetben nehézséget okoz még a mell vérbősége vagy formája, illetve az anyatejhiány és a szülés utáni stressz is. A szoptatással kapcsolatos gondok gyakran a kismamák edukációs hiányosságaira vagy bizonytalanságaira vezethetők vissza, ezért kifejezetten fontos lenne az egészségügyi szakemberek aktívabb bevonása és új támogatói rendszer kialakítása – írják.
A Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület által létrehozott, Első 1000 Nap elnevezésű népegészségügyi tájékoztató kampány célja, hogy a szülők és az orvostársadalom figyelmét a fogantatástól 2 éves korig tartó időszak fontosságára irányítsa. A program jelenleg közel 200 szakembert és több mint 2 ezer szülőt tudhat támogatói között – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI.hu
Fotó: pexels.com
