Világgazdaság – PM-államtitkár: meg kell védeni a magyar gazdaság eredményeit

A tények eddig cáfolták az elemzők, a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF), az Európai Bizottság és a hitelminősí­tő intézetek szkepticizmusát a ma­gyar növekedési ütem fenntarthatóságával szemben, a lassuló európai gazdasági környe­zetben azonban újabb gazdaságvédelmi ak­ciótervre lehet szükség, amely képes megvédeni a magyar eredményeket – hangsúlyozta a Világgaz­daságnak Gion Gábor, a Pénzügymi­nisztérium (PM) államtitkára.

    A lap hétfői számában Gion Gábor a magyar gazdasági növekedési kilátásokat igen kedvezőnek nevezte, és megismételte, a kormány azon dolgozik, hogy tovább erősítse mindazokat a fundamentumokat, amelyek hozzá­járulnak a növekedési lendület fenntartásához. “A PM 2023-ig tartó előrejelzési horizontján 4 százalék körül nőhet a magyar gazdaság” – jelentette ki.
Az államtitkár emlékeztetett rá, a nemzetközi prognózisok az elmúlt években rendre azt vetítették előre, hogy bár az aktuális évben látványos növeke­dés lesz, de azt követően már lassu­lás jön Magyarországon. “A tények azt mutatják, hogy ezek nem valósultak meg, 2017 óta 4 százalék felett bővül a bruttó ha­zai termék, és idén is jócskán 4 szá­zalék fölötti emelkedésre számítunk” – emelte ki. Gion Gábor arról is beszélt hogy a növekedés mértéke 2018-ban elérte az 5,1 százalékot, 2019 első háromnegyedévében szintén 5,1 százalék volt, míg a harmadikban 5 százalék. “Ezzel az értékkel Ma­gyarország az európai uniós rang­sor első helyén van” – szögezte le. Megjegyezte azt is, az elemzők rendre felfelé módosítják korábbi, túlságo­san is szkeptikus prognózisaikat.
A világgazdasági recesszió magyar kihatásaira vonatkozó kérdésre a PM államtitkára leszögezte, hogy recesszióról még nem lehet beszélni, de a gazdasá­gi növekedés lassulásáról már igen. “Az Európai Unió – amely a legna­gyobb exportpiacunk és a legfonto­sabb gazdasági partnerünk – gaz­dasága összességében már jó egy éve alig növekszik. Ahogy azonban a 2010-es kihívások szinte mindegyi­kére eredményes választ tudtunk ad­ni, így lehet ez a 2020-as években is” – hangsúlyozta. Gion Gábor szerint a mostani mutatók alapján eredmé­nyes az első gazdaságvédelmi akcióterv, amelynek 13+1 intézkedésével mérsékelhetők a ma­gyar gazdaságot érő negatív, kívül­ről érkező hatások. Annak érdeké­ben, hogy ez a folyamat a jövőben is fennmaradjon, a következő év elején újabb gazdaságvédelmi intézkedése­ket tervez a kormány, ezek kidolgozá­sa már folyamatban van – tette hozzá.
Az államtitkár arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a következő évek nö­vekedésének egyik fő támasza az unió egyik legmagasabb, 27 szá­zalékot is meghaladó beruházási rátája lehet. Ráadásul ezeknek a beruházásoknak több mint 60 szá­zalékát vállalatok valósítják meg, amelyek ezzel saját termelőkapa­citásaikat bővítik, modernizálják, automatizálják. Korábbi nemzetközi tapasztalatok szerint azok az orszá­gok, amelyek ilyen magas beruhá­zási aktivitást mutattak fel, tartósan magas növekedési pályát voltak ké­pesek befutni – mondta.

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com



cool good eh love2 cute confused notgood numb disgusting fail
WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com