Az egyre öregedő lakosság és a városokba település kettős veszélye fenyegeti a hagyományos mezőgazdaságot Japánban, ahol a legújabb vertikális növénytermesztési technológiákat alkalmazó „zöldséggyárak” kínálhatják a megoldást a problémára.
A japán gazdák átlagos életkora 67 év, és nagyon kevesen lépnek a helyükre, ha felhagynak a gazdálkodással, ez kényszerítette az ázsiai szigetországot arra, hogy a vertikális mezőgazdaság úttörőjévé váljon.
Ma már mintegy kétszáz salátagyárban alkalmazzák ezt a technológiát, igaz, többségükben még csak csekély mértékű termesztés folyik, de az Innoplex konzultációs cég szerint a zöldséggyárak száma megkétszereződik 2025-re.
Az olyan neves japán cégek, mint a Panasonic, a Toshiba és a Fujistu is próbálkozik azzal, hogy régi félvezető-gyártósoraikat a vertikális mezőgazdaság igényeihez alakítsa. Más cégek most lépnek a piacra, a Mitsubishi Gas Chemical vállalata Fukusima északkeleti részén épít salátagyárat, amely naponta 32 ezer darabot fog termeszteni.
A Kiotó közelében lévő egyik legnagyobb ilyen gyárban, a Spread-ben évente 11 millió fej salátát termesztenek több méter magas polcokon, mesterséges fényben, kevés emberi beavatkozással. Gépek mozgatják a polcokat a gyárban azokra a helyekre, ahol a fény, a hőmérséklet és páratartalom a legmegfelelőbb a saláta növekedésének adott szakaszaiban. Nincs termőföld, nem használnak műtrágyát és csupán egy tucatnyi ember segíti a termés leszedését.
„Mivel kevés az emberi kéz és csökken a mezőgazdasági termelés, úgy éreztem új rendszerre van szükségünk” – mondta Inada Sindzsa, a Spread vezetője az AFP francia hírügynökség tudósítójának.
Időbe tellett, amíg a termesztést szinte teljesen automatizálták, egy régebbi gyárukban Kiotóban még most is több tucat embert alkalmaznak a salátás polcok mozgatására.
A legújabb technológiával „nagy mennyiséget tudunk termeszteni folyamatosan egész éven keresztül, nem függünk a hőmérséklet-változásoktól” – mondta Inada.
„A másik előny, hogy kevés a veszteség, mivel termékeink jobban eltarthatók” – tette hozzá.
Salátáik megtalálhatók Kiotó és Tokió szupermarketjeinek polcain, de Inada azt tervezi, hogy a termelést közelebb viszi azokhoz a helyekhez, ahol a zöldségeket fogyasztják. Tokiói melletti Naritában építenek újabb gyárat és az ország olyan helyeit is meg akarják célozni, amelyek nem alkalmasak mezőgazdasági termesztésre. „Termelői rendszerünket könnyen áttelepíthetjük nagyon meleg vagy nagyon hideg klímára” – hangoztatta.
„Igaz, hogy több energiát használunk el ahhoz képest, hogy napfényben termesztenénk növényeket, de termelékenységünk nagyobb azonos nagyságú területeket tekintve” – válaszolt a kérdésre, hogy ez a termesztés környezetbarát-e.
Rendszerük lehetővé teszi, hogy évente nyolcszor gyűjtsenek be salátát, függetlenül az évszakoktól. Ráadásul jóval kevesebb vizet használnak, mint a hagyományos mezőgazdaságban.
„Hiszem, hogy hozzájárulunk egy fenntartható mezőgazdasághoz” – mondta Inada.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com
