A globális versenyben Európának új iparpolitikára van szüksége, amely erősíti az innovációs kapacitásokat, előmozdítja az új technológiák gyorsabb bevezetését, és ösztönzi a vállalkozói szellemet, biztosítva ezzel azt, hogy a V4-régió továbbra is az Európai Unió (EU) növekedési motorja maradjon – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, a V4-országok együttműködési szándéknyilatkozatának aláírása alkalmából.

A tanácskozáson Varga Mihály mellett Marcin Ociepa, a Lengyel Vállalkozási és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, Vladimir Bärtl, a Cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium miniszterhelyettese és Rastislav Chovanec, a Szlovák Gazdasági Minisztérium miniszterhelyettese vett részt.

A találkozón az eredményesebb együttműködés, a tapasztalatcsere és a módszertani fejlesztések hatékonyabb megosztása érdekében a visegrádi négyek (V4-államok) statisztikai hivatalainak vezetői is együttműködési megállapodást kötöttek.

Varga Mihály a V4-államok gazdasági miniszteri találkozóját követően hangsúlyozta: a Budapest deklaráció a V4-országok iparpolitikai együttműködését új szintre emeli. A nyilatkozat magában foglalja a gyártási-kereskedelmi kapcsolatok közös platformon történő felállításának lehetséges megoldásait, kitértek az új tendenciákra és trendekre, a digitális technológiákra, az Ipar 4.0 és a robotizáció terjedésére is, amelyek folyamatos rugalmasságot igényelnek európai és globális szinten.

Kiemelte, az elmúlt években a V4-országok növekedése meghaladta az EU átlagát, míg az unió átlagos növekedése 2,4 százalék volt tavaly, addig a V4-országoké 4,3 százalék, amely a felzárkózást mutatja. A nagyobb teljesítménynek köszönhetően ezen országok gazdasági súlya is megnőtt, az elmúlt hét évben a V4-országok gazdasági teljesítménye 16-24 százalék között emelkedett, miközben az EU átlagos növekedése csak 10 százalék volt – húzta alá.

Elmondta, az Európai Versenyképességi Tanács el szeretné érni, hogy az EU-ban a gazdasági teljesítmény 20 százalékát az ipar adja, a visegrádi négyek pedig nemcsak támogatják ezt, hanem az együttműködésen belül arra is törekednek, hogy az arány emelkedjen, hiszen a gazdasági válság megmutatta, hogy az iparnak milyen fontos szerepe van a növekedésben.

A miniszter nagy jelentőséget tulajdonít annak a korábbi lengyel kezdeményezésnek, amellyel a V4-országok fővárosait – Varsót, Prágát, Pozsonyt és Budapestet – gyorsvasúti hálózat kösse össze.

Kérdésre válaszolva elmondta, törekednek arra, hogy a gépjármű- és a gépgyártáson keresztül az iparpolitikák minél jobban összekapcsolódjanak. Támogatják azt is, hogy elinduljon a specializáció, mivel sok olyan együttműködési forma kihasználatlan, ahol a gépjárműgyártáshoz szükséges termelési szegmenseket meg lehetne osztani – mondta.

Rastislav Chovanec, a Szlovák Gazdasági Minisztérium miniszterhelyettese elmondta, a V4-államok hasonló problémákkal és kihívásokkal küzdenek, az egyik ilyen a családi vállalkozásokon belüli generációváltás, és többek között együtt kell működni az okosipar és okosváros koncepcióinak kialakításában, a beszállítói láncok erősítésében, és a kis- és középvállalatok (kkv) versenyképességének segítésében.

Vladimir Bärtl, a Cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium miniszterhelyettese üdvözölte a statisztikai hivatalok együttműködését, kiemelve a statisztikai adatok fontosságát, amelyek segíthetik a V4 országok gazdasági környezetét, ezen belül a stratégiák és tervek kialakítását is. Az iparpolitikával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a cseh kormány a meglévő politikát folytatva egy stabil, kiszámítható környezet alakít ki a vállalkozások számára a befektetések és a finanszírozások területén is.

Marcin Ociepa, a Lengyel Vállalkozási és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese megjegyezte, hogy Európának, az EU-nak és V4-es országoknak szembe kell nézniük a globalizáció kihívásaival. Hozzátette, a lengyel kormány szerint az elektromobilitásnak, az új ipari trendeknek és az okosvárosoknak prioritást kell élvezniük.