Eljött a keresztény-konzervatív zöldpolitika ideje, Európának olyan klímapolitikát kell folytatnia, amely nem a legszegényebb országokra terheli a klímasemleges gazdasági átállás költségeit – szögezi le Varga Judit igazságügy-miniszter a Politico című, európai ügyekkel foglalkozó hírportálon hétfőn megjelent véleménycikkében.

A miniszter a zöldpártok nyugat-európai népszerűségét nem annak tulajdonítja, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem leghatékonyabb módját találták meg, hanem inkább annak, hogy a klímapolitikában ezek a pártok eddig jórészt ellenfél nélkül játszottak a pályán. Azonban Európának hangzatos, könnyen kommunikálható, át nem gondolt kötelezettségvállalások helyett olyan célokat kellene kitűznie, amelyek tartós eredményekhez vezetnek – írta.

Varga Judit szerint az olyan többoldalú környezetvédelmi szerződéseknek, mint például a 2015-ös párizsi klímamegállapodás, csak korlátozott hatásuk van a leginkább környezetszennyező országokra, amelyek általában nem teljesítik a megállapodásokban vállalt kötelezettségeiket. Elsősorban az egyes államoknak kellene olyan saját környezetvédelmi szabályrendszert kidolgozniuk, amely figyelembe veszi a helyi környezetet és szükségleteket, valamint igazodik az adott ország fenntartható fejlődéséhez – véli.

„Ennek megvalósításához olyan európai megoldásra van szükségünk, amely nem az állampolgárokat kényszeríti a változás terheinek hosszú távú viselésére, hanem figyelembe veszi az emberek sajátos igényeit, és lehetővé teszi számukra, hogy támogató szerepet töltsenek be az átmenetben” – hangsúlyozta Varga.

Idézte Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltbeli kijelentéseit a témával kapcsolatban, miszerint a „klímasemlegességet megcélzó gazdasági átmenet költségeit elsősorban a leginkább környezetszennyező országoknak és nagyvállalatoknak kellene állniuk, és nem azoknak, amelyek a legkevésbé képesek erre. Azok az intézkedések, amelyek megnehezítik az emberek mindennapi életét – például az adó- ár- vagy rezsidíjemelés -, hosszú távon nem tarthatók fenn.

A miniszter szerint a méltányos átmenet finanszírozása nem róhat terhet a hátrányos helyzetű régiókra sem, nem vonhat el pénzügyi forrásokat a kohéziós politikától, ezt külön költségvetési bevételből kell megoldani. A klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez és az egyéb környezetvédelmi feladatok valódi megoldásához a „zöld liberalizmuséhoz” képest új megközelítésre van szükség, amelyet Európa keresztény-konzervatív pártjai képesek előterjeszteni – szögezte le Varga Judit. A konzervativizmus mindig különös jelentőséget tulajdonított a vidéki közösségek és a helyi kezdeményezések támogatásának. A vidéki közösségek, amelyek jellemzően függnek a természettől, mindig döntő szerepet játszottak a fontos ökológiai ismeretek, értékek és készségek átadásában nemzedékről nemzedékre – mutatott rá. A Nobel-díjas osztrák természettudóst, Konrad Lorenzt idézve hangsúlyozta: a gazdák nem felejtik el, amit sok városlakó igen, hogy a természeti források kimeríthetők.

Európának támogatnia kell a hagyományos közösségeket, és ösztönöznie kell a városlakókat arra, hogy legyenek érzékenyebbek a helyi problémákra, hozzanak felelősségteljes fogyasztói döntéséket, főként helyben készült termékeket vásároljanak, és mondjanak le a fogyasztásközpontú életmódról – szögezte le a miniszter.

Varga Judit idézte az ExxonMobil olajcég egyik tanulmányát is, miszerint a „karbonsemleges társadalomra” való áttérés nem lehet sikeres atomenergia nélkül, mert azt a megújuló energiaforrások nem tudják majd helyettesíteni. Az egyes országok azonban legyenek szabadok annak eldöntésében, hogy milyen eszközöket használnak a cél eléréshez – javasolta.

Ezeknek a gondolatoknak a jegyében Magyarország „új nemzeti klímastratégiát indított el, amely keresztény-konzervatív értékekre épül, és erős politikai szándék támogatja” – hangsúlyozta az igazságügy-miniszter.

Forrás: MTI.hu
Fotó: mandiner.hu