A Balaton vízszintmaximumának emelése miatt 10,2 milliárd forint értékű ideiglenes beavatkozásokra van szükség, a következő évtizedben pedig legalább 75,4 milliárd forint fejlesztést kell végrehajtaniuk az önkormányzatoknak, a strandok, kempingek és kikötők üzemeltetőinek – állapította meg a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) által megrendelt társadalmi-gazdasági kutatás.
A kutatásról a BFT keddi, balatonfüredi ülésén számoltak be. A vizsgálat 43 parti önkormányzatra, 105 strandüzemeltetőre, 25 kempingre és 89 kikötőre terjedt ki.
Tavaly nyár végén a hatóság engedélyezte, hogy a Balaton nyári szabályozási vízszint-maximumát 110 centiméterről 120 centiméterre emeljék. Ez alapján a nyári félévben 120 centiméter (plusz-mínusz 5 százalék) feletti vízszint esetén nyitható meg a Sió-zsilip. Erre az utóbbi évtizedekben tapasztalható szélsőséges időjárás miatt volt szükség. A 10 centiméteres vízszintemelés eredményeként a tóban lévő víz mennyisége körülbelül 60 millió köbméterrel nő, ami az eddigieknél tágabb lehetőséget jelent a vízkészlet-gazdálkodásban.
A korábbi évtizedekben a partvédőművek, csatornahálózatok, csapadékvíz-elvezető rendszerek, sőt esetenként parti ingatlanok, településrészek is az alacsonyabb vízszintmaximummal számolva épültek ki, ezért most nőttek a fenntartási, karbantartási költségek. Szükséges egyebek közt a partvédőművek megemelése, felújítása, a közüzemi infrastruktúra, vagy a csapadékvíz-elvezető rendszerek megemelt vízszinthez igazítása.
Az ülésen részt vett Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára is. Az MTI kérdésére, elmondta, hogy egyre több elektromos meghajtású járműre, közöttük e-jetskykre kérnek engedély a Balatonon. Ez felveti, hogy a fürdőzők biztonsága érdekében ezek használatára szabályrendszert kell kidolgozni a jövőben.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com