Az Agrárminisztérium 5 törvény, 13 kormányrendelet és 67 miniszteri rendelet előkészítését, illetve megalkotását végezte el, valamint 105 előterjesztést nyújtott be a kormány elé idén – közölte az Agrárminisztérium kedden az MTI-vel.
Azt írták: az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadásával a minisztérium tervei szerint lehetőség nyílik az öntözésbe vont területek jelentős bővülésére. Az új szabályozással ugyanis jelentősen egyszerűsödnek az öntözéshez szükséges hatósági eljárások, megszűnnek a bonyolult és bürokratikus szakhatósági eljárások, könnyebbé válik az öntözővíz elvezetése a kijuttatás helye szerinti táblához.
Az állattenyésztésre vonatkozó joganyag idén teljesen átalakult. Kiemelték: az Európai Unióban elfogadott új jogi szabályozásra figyelemmel a tárca megalkotta az ágazatra vonatkozó alapokat lefektető, az állatgenetikai erőforrások védelmét szolgáló törvény, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos részletes szabályokat megállapító kormány- és miniszteri rendeletet. Ezek az Agrárminisztérium szerint mind az ágazat további fejlesztését célozzák.
Közölték: július elsején felállították a Nemzeti Földügyi Központot. Az új szervezet hatáskörébe tartozik az állami tulajdonú földekkel kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás mellett az osztatlan közös tulajdonú területek megosztásával összefüggő feladatok ellátása, a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági térképészeti tevékenység, az öntözési ügynökségi feladatok, valamint az erdőtervezés központi irányítása.
Az Agrárminisztérium az idén megjelent, miniszteri rendeletekben bevezetett támogatási programok keretében több terület európai uniós, illetve hazai forrásból történő támogatását tette lehetővé.
Ezekből támogatták a zöldség- és gyümölcsfélékből, valamint gyógy- és fűszernövényből forró levegővel, mesterségesen szárított, illetve aszalt terményt előállítók fűtési költségeit, a baromfi- és sertés ágazatokban szakképzett munkaerő megtartását, a méhészeti tevékenység versenyképesebbé tételét, méhcsaládok vásárlását, haszongalambok vásárlását, a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazatban apaállatok tenyésztésbe állítását, vagy viharkár-kompenzációt.
Támogatást igényelhettek a hazai és uniós állatjóléti követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokat teljesítő baromfitartók többletköltségeinek fedezésére, komlóültetvény létesítésére, agrárcélú fejlesztéseket megvalósítók beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatásra, illetve a 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó Magyar Méhészeti Nemzeti Programban részletezett intézkedések költségeinek támogatására.
Forrás, forrás: MTI
