Április 27-én hetvenöt éves Sztevanovity Dusán, az egykori Metró együttes tagja, dalszövegíró, Zorán és Presser Gábor szerzőtársa. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:
Belgrádban született, közgazdász és újságíró apja részt vett a jugoszláv ellenállási mozgalomban. Szüleivel és nála három évvel idősebb Zorán bátyjával 1948-ban költöztek Budapestre, ahol apja a magyarországi délszlávok lapjának főszerkesztője lett. A Rajk-per kapcsán 1952-ben koncepciós perben kémkedés vádjával tíz év börtönre ítélték és csak 1955-ben szabadult.
Szüleivel évekig csak szerbül beszélt, csak öt-hat éves korában tanult meg magyarul. Kis korában zongora után a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán tanult három évig. Tagja lett Zorán 1960-ban alapított Zenith nevű együttesének, amely a következő évben az akkor az Irányi utcában működő Metró klubbal kötött szerződést és annak nevét is felvette. Dusán Shadows, Ventures, Beatles, Del Shannon, Roy Orbison, Manfred Mann, Kinks, Yardbirds számokban akkordgitározott, hiszen eleinte csak külföldi dalokat játszottak, s mivel még nem volt 18 éves, csak külön engedéllyel játszhatott az éjfélig tartó bulikon.
Első Ki Mit Tud? szereplésük 1962-ben balul sikerült: a döntőben hatalmas füstoszlopok törtek fel az erősítőikből, mert túl magas feszültséget kaptak, és nem volt lehetőség ismétlésre. A következő évben – mivel a szabályok szerint ugyanaz az együttes kétszer nem indulhatott – Zorán „kísérőzenekarával” indult és megnyerte a vetélkedőt.
A Metró a beatzenekarok közül először készíthetett hanglemezfelvételt (Deák-Metró néven) 1963-ban, majd ezt további angol nyelvű kislemezek követték. Stúdióalbumukat csak 1969-ben adhatták ki, rá egy évre az első magyar koncertalbummal jelentkeztek. A Metró az Illés és az Omega mellett a „nagy hármas” egyike lett.
1965-re kialakult legsikeresebb felállásuk Dusánnal és Zoránnal, Frenreisz Károllyal, Schöck Ottóval és Brunner Győzővel, a következő évben az Illés mögött a második helyen végeztek az Év beategyüttese szavazáson. 1966-ben jelent meg Édes évek címmel 35 magyar nyelvű kislemezük közül az első, a Táncdalfesztiválon előadták a Mi fáj című számot, mely hónapokig vezette a slágerlistát. Ezeknek a daloknak még nem Dusán írta a szövegét, de aztán tehetséget tükröző próbálkozásai után egyre inkább ez lett egyik reszortja a zenekarban a ritmusgitározás mellett. 1967-ben az Ezek a fiatalok című filmben (és albumon) a Metró által játszott Gyémánt és arany című dal szövegét már ő jegyezte, mint ahogy az együttes legnagyobb slágereinek is: Feltámadtál, Hómadár, Egy szót se szólj, Mária volt, Régi kép, szobrok, Kócos ördögök, Ülök egy rózsaszínű kádban, Fekete Pál, Okos szamár, Dohányfüstös terem, Pár csepp méz.
1971-ben Frenreisz az első magyar szupergrup, az LGT alapító tagja lett, s egy skandináv turnét követően Dusán is kivált a Metróból, mert nem szerette a folyamatos turnézást. Zorán még egy sor zenésszel próbálkozott, de 1972 őszén hivatalosan is feloszlatta az együttest, amelynek 1992-es és 2001-es teltházas nosztalgiakoncertjein mindkét Sztevanovity testvér részt vett. Dusán fordítással kezdett foglalkozni, 1973-tól a Magyar Televíziónál dramaturgként, szerkesztőként és műsorvezetőként dolgozott, de sokadik letiltása után, 1983-ban megvált az intézménytől.
Pályafutásában 1977-ben, Zorán első szólóalbumának megjelenésével kezdődött új fejezet. A dalok többségénél Presser Gábor szerzőtársa lett, s ez az alkotói együttműködés olyan slágereket hozott bátyja lemezein, mint a Kiáltás, Amikor elmentél tőlem, Apám hitte, Romantika, Így is jó, Az ünnep, Ahogy volt, úgy volt, A szerelemnek múlnia kell. 1978-tól az LGT albumain is zömmel az ő szövegeivel jelentek meg az új számok (Nem adom fel, Boksz, Primadonna, Embertelen dal, Éjszakai vonatozás stb.). Emellett több tucat szöveget írt többek közt Katona Klári, Kovács Kati, Gerendás Péter és Kern András dalaihoz, utóbbi néhány számának zenéjét is ő szerezte. Lírai dalait filozofikus hangvétel, mély gondolatiság, ugyanakkor könnyedség jellemzi. Dalszövegeiből 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg Csak szöveg címmel.
Dusán Presser Gáborral egy nagy sikerű musicalt is írt A padlás címmel, melyet 1988-ban mutatott be a Vígszínház, a darab túl a 900. előadáson azóta is műsoron van.
Számos kitüntetéssel ismerték el: 1988-ban az Év szövegírója lett, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kapta, 1999-ben Huszka Jenő Életmű-díjat, 2006-ban Fonogram Életműdíjat és Fényes Szabolcs-díjat vehetett át, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2014-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki.
Két gyermeke van, fia producer és zeneszerző, lánya Király Viktor első albumának szövegírója.
Forrás: MTI
Fotó: Wikipedia
