Szombaton tartják a központi írásbeli vizsgát a középiskolába jelentkezőknek – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Maruzsa Zoltán azt mondta, ez mérföldkő a pályaválasztás, a továbbtanulás szempontjából. A vizsgát 431 intézményben, 542 helyszínen lehet megírni – tette hozzá. Középiskolába jelentkezni február 19-éig lesz mód, az írásbeli pontszám birtokában – jelezte.
Azt mondta, most is számítanak rá, hogy megjelennek arról szóló hírek: nehéz volt a vizsga. A felmérő összetettsége azonban minden évben pont ugyanolyan – hangoztatta. Hozzáfűzte: azért készítenek bonyolult írásbelit, mert annak célja kifejezetten a mezőny széthúzása. Ha mindenki a legmagasabb pontszámot érné el, akkor nem lehetne rangsorolni a több tízezer jelentkezőt, így nem lenne értelme a megmérettetésnek – mutatott rá az államtitkár.
Maruzsa Zoltán a felvételizők figyelmébe ajánlotta a korábbi évek nyilvános feladatbankjait.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára kiemelte, hogy átalakították a szakképzés rendszerét. Gyakorlatorientált oktatást akarnak nyújtani, hogy a fiataloknak biztos megélhetésük legyen – mondta. Az új szabályozás alapján a szakképző intézményeknek két típusuk lesz: az ötéves technikum és a hároméves szakképző iskola – közölte Schanda Tamás.
A technikum egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Az ilyen képzésben résztvevők matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat kapják, mint a gimnazisták. Ezekből a közismereti tárgyakból érettségi vizsgát tesznek, ötödik érettségi tárgyat azonban nem kell választaniuk, mivel beszámítják a szakmai vizsgájukat. A képzés leteltével a diákok egyszerre kapják kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet, valamint még a nyelvvizsga megszerzésére is lehetőségük nyílik – jelezte az államtitkár, megjegyezve, hogy a technikumban végzettek jelentős előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételik, a szakirányú továbbtanulás során.
Mindezzel párhuzamosan a szakmastruktúra is megújul. A kizárólag iskolarendszerben oktatható 174 alapszakma elsajátítására irányuló, ágazati alapoktatásból és szakirányú oktatásból álló szakmai oktatás és a rövidebb idejű, speciális tartalmú, rugalmas szakmai képzések egymásra épülő rendszerét vezetik be – hangoztatta Schanda Tamás.
Azt mondta, hogy a versenyképes tudáshoz elengedhetetlen a megfelelő szakmai tapasztalat, ezért fontos a duális képzés fejlesztése. Ahogyan az egész átalakítást, úgy ezt is felmenő rendszerben valósítják meg. A tanulók a sikeres ágazati alapvizsga vagy érettségi után szakképzési munkaszerződéssel vehetnek részt a duális képzési helynél folyó szakirányú oktatásban, havonta munkabérre jogosultak. Az új képzési struktúra a moduláris képzés lehetőségét is megteremti, támogatva azt, hogy a diákok hosszabb, összefüggő időt töltsenek valós munkakörnyezetben – ismertette az államtitkár.
Schanda Tamás úgy folytatta: annak érdekében, hogy a szakképzésbe minél szélesebb körből lehessen bevonni oktatókat, megváltoztatták a rájuk vonatkozó szabályozást. Ennek köszönhetően jelentős, átlagosan 30 százalékos béremelésre számíthatnak július 1-jétől – mondta, hozzátéve, hogy új továbbképzési és értékelési rendszert is bevezetnek.
A szakképzésben részt vevő fiatalok anyagilag is jól járnak, a tanulói ösztöndíjakkal összefüggésben ugyanis szintén nagy változások lesznek – jelentette ki. A diákokat a tanulmányi eredményeiktől függő mértékű ösztöndíjakkal segítik majd. Szeptembertől felmenő rendszerben minden, ágazati alapoktatásban és szakirányú oktatásban részt vevő, szakképző intézménybe járó fiatalt ösztöndíj illet meg, amelyet a duális képzésben munkabér vált fel. Új elem a törvényben az egyszeri pályakezdési juttatás; erre akkor jogosultak a tanulók, ha sikeresen befejezik a képzést és szakmát szereznek.
Az államtitkár azt hangoztatta: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is egyetért a kormánnyal abban, hogy a szakképzés színvonalának emelése, az abban részt vevő fiatalok számának növelése fontos versenyképességi tényező. Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese felhívta a figyelmet a www.oktatas.hu honlapra, amelyen megtalálhatóak a tudnivalók.
Közölte, hogy meg lehet majd tekinteni a központi írásbeli vizsga kijavított dolgozatát, és lesz mód fellebbezni, újbóli értékelést kérni.
Kérdésre felelve Maruzsa Zoltán azt mondta, hogy a gyöngyöspatai gyermekek elkülönítése már 2004-ben elkezdődött, vagyis a folyamat hosszú ideig „gond nélkül zajlott” a szocialista-liberális kormányzás idején. A 2010 utáni polgári kabinet többször felszólította az önkormányzatot a gyakorlat megszüntetésére, majd 2015-ben, az állami feladatátvétel után véget vetett annak – hangoztatta. Az Emmi álláspontja a megítélt kártérítésekről, hogy azokat ne pénzben juttassák, hanem természetben: oktatás, képzés formájában. Azt nevezte hasznosabbnak, ha az érintett fiataloknak segítenek a nyelvtanulásban, a felkészülésben az érettségire, így ellensúlyozva a szegregáció miatt elszenvedett hátrányaikat.
Forrás, fotó: MTI
