Szigorú biztonsági intézkedések mellett, rendbontások nélkül zajlott le az egykori spanyol diktátor, Francisco Franco tábornok (1892-1975) exhumálása a Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikában csütörtökön, amelyet a spanyol sajtó történelmi napként jellemzett.
A hatóságok már két héttel ezelőtt lezárták az Elesettek Völgyét a látogatók elől, hogy előkészítsék a munkálatokat.
A bazilika padlójába süllyesztett kriptát 44 év után nyitották fel újra. Ehhez el kellett mozdítani a több mint 1500 kilogramm súlyú gránit fedőlapot.
Ahogy azt az exhumálás menetéről előzetesen közreadott tájékoztatásban is jelezték a kiemelt fakoporsót nem nyitották fel. Arra csak akkor került volna sor, ha rossz állapota miatt ki kellett volna cserélni. Ebben az esetben a diktátor földi maradványait őrző második, cinkkoporsót érintetlenül helyezték volna át egy új fakoporsóba.
A nyilvánosság kizárásával zajló eseményen a Franco család huszonkét tagja jelent meg, a spanyol államot Dolores Delgado igazságügyi miniszter képviselte.
Telefonjaikat a bejáratnál le kellett adniuk, hogy odabent senki se készíthessen felvételeket.
Az exhumálást követően a bazilikából a halottaskocsihoz hozzátartozók vitték vállukon a saját címeres zászlóval letakart koporsót.
A templomon kívül zajló eseményeket a spanyol közszolgálati televízió (RTVE) kamerái közvetítették, amelyet minden országos televízió csatornán élőben kommentáltak .
A diktátor földi maradványait a spanyol légierő helikopterével szállították át a légvonalban 34 kilométerre található Mingorrubio temetőjébe, ahol zártkörű misét tartottak, mielőtt a családi panteonban felesége mellé temették Francót.
A munkálatok teljes költsége meghaladja a 63 ezer eurót (19,8 millió forint), amelynek jelentős részét az új sírhely kialakítása, a sírbolt biztonságának megerősítése teszi ki.
A hatóságok nem adtak engedélyt arra, hogy megemlékezést, demonstrációt tartsanak a mingorrubioi temetőnél, noha azt két civil szervezet is kérelmezte.
A rendőrség három biztonsági zónát is kijelölt kordonokkal a sírkert körül, ahova csak engedéllyel lehet belépni, elsősorban az eseményről tudósító újságíróknak.
Helyszíni sajtóbeszámolók szerint az exhumálás ellen tiltakozók jelentek meg a temető és az Elesettek Völgyének közelében, egyebek mellett „Franco él” feliratú transzparenssel és francoista zászlókkal, karlendítéssel éltetve a tábornokot.
A temető előtti tömeghez csatlakozott a Franco-hívő 87 éves Antonio Tejero egykori csendőr alezredes is, aki a diktatúra után még formálódó fiatal demokrácia letörésére irányuló puccskísérletet vezette. 1981. február 23-án osztagával betört a törvényhozás ülésére és túszul ejtette a képviselőket. A katonai hatalomátvétel azonban kellő támogatás híján meghiúsult, Tejerót pedig az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet vádjával 30 éves börtönbüntetésre ítélték.
A volt alezredes részt vehetett Franco újratemetésén, és az azt megelőző misén is, amelyet egyébként az ő fia celebrált.
A diktátor exhumálást kezdeményező ügyvezető spanyol szocialista kormány szerint a diktátor földi maradványai nem maradhatnak egy olyan nyilvános mauzóleumban, ahol méltathatják személyét.
A síráthelyezést a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta, amikor elutasította a családtagok keresetét, amellyel megtámadták a parlament által is elfogadott határozatot.
Franco leszármazottai ennek ellenére folytatják a jogi eljárásokat, a spanyol alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája.
Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, és legalább 30 ezret kivégeztek.
A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről látható Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával.
Később Franco odaszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban úgy vélik, hogy valójában legalább kétszer ennyien lehettek.
A köztársaságpárti áldozatok leszármazottai évek óta küzdenek azért, hogy szeretteiket exhumálhassák az Elesettek Völgyéből. Eddig 13 esetben adott erre engedélyt a bíróság, ám még mindegyik ügyben a végrehajtásra vonatkozó szakértői véleményekre várnak.
Forrás: MTI
