Tárolható az Északi-tenger fenekén a szén-dioxid még abban az esetben is, hogyha a gáz-és kőolajfeltárások fúrólyukain keresztül esetleg ismét kiszabadulhat az üvegházhatású gáz – derítették ki a kieli Geomar Helmholtz Óceánkutató Intézet szakemberei.

A kutatók kimutatták, hogy a tengerfenéki tárolóhelyekről a fúrólyukakon keresztül kiszabaduló gáz nem a légkörbe jut, hanem feloldódik a tenger vizében és gyorsan szétoszlik az északin-tengeri dagályáramlások által.

A globális felmelegedés ellenére az ember okozta szén-dioxid kibocsátás nem csökken. A tudósok ezért alternatív megoldásokat keresnek arra, hogy befogják például az erőművek által kibocsátott szén-dioxidot, és a tengerfenéken tárolják, hogy ellensúlyozzák a globális felmelegedés hatásait. Európában jó lehetőségeket látnak a technológia alkalmazására az Északi-tenger feneke alatt mélyen lévő geológiai formációkban. A gáz-és kőolaj-feltárások azonban a tengerfenekét porózussá tették, ezért szivárgások fordulhatnak elő.

A német kutatók alaptalannak találták ezeket a félelmeket akkor, ha olyan térségben valósul meg a széntárolás, ahol kevés repesztőlyuk van. A Északi-tenger közepén, Skócia északi és Norvégia déli csücske között egy búvárrobotot bocsátottak a tenger mélyére, és 82 méter mélységben mérték a vízben lévő szén-dioxidot. Eredményeik szerint a szén-dioxid-gázbuborékok a tengerfenék fölött két méterrel feloldódtak a vízben, nem jutottak a légkörbe, a tengervízben maradtak.

Klaus Wallman, a tanulmány vezetője elmondta, hogy a kutatás során a tengervízbe kijutott szén-dioxid savasabbá változtatta a tengervizet, ami viszont károsíthatja  az ott élő tengeri élőlényeket. Ugyanakkor a kikerült szén-dioxidot gyorsan szerte oszlatták a gyors áramlatok.

Forrás: MTI.hu
Fotó: pexels.com