Sir Edmund Hillary, a Mount Everest meghódítója 100 éve született

Száz éve, 1919. július 20-án született Sir Edmund Hillary új-zélandi hegymászó, aki elsőként jutott fel a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Mount Everestre, és meghódította az Északi- és a Déli-sarkot is. 

Aucklandban született, Gallipolit megjárt első világháborús veterán apja nagyon szigorúan fogta. Apja újságszerkesztőként dolgozott, de összekülönbözött a kiadóval, ezért vidékre költözött, és méhésznek állt. Edmund naponta két órát utazott az iskolába, az időt olvasással ütötte el. A szégyenlős fiúnak nehéz sora volt, s e tulajdonsága egész életében elkísérte: már ünnepelt hegymászó volt, amikor 1953-ban megkérte leendő nejének kezét – azaz csak meg akarta kérni, a lánykérést végül anyósa bonyolította le.

Egy felfedezőtől váratlan módon nagyon ügyetlen sportoló volt, csak könyvei fölött gubbasztva ábrándozott a kalandokról. Tizenhat éves korában, egy osztálykiránduláson látott először havat és nagy örömére szolgált, amikor kiderült, hogy alkata és kitartása révén alkalmas a hegymászásra. Közepes tanuló volt, ki is maradt az iskolából, apjának segített a méhészkedésben. A második világháború idején a légierőnél szolgált, de megsebesült és leszerelték. Ekkor vette a fejébe, hogy megmássza a világ legmagasabb hegyét, az addig emberi láb nem érintette Mount Everestet. A Harmadik Saroknak is nevezett csúcs tartotta magát: az északi sarkot 1909-ben, a délit 1911-ben elérték, de a Csomolungma meghódítására addig indított 15 expedíció mind kudarcot vallott. Mindent ennek a célnak rendelt alá, s a nagy alkalom 1953-ban következett el számára.

A John Hunt vezette brit expedíció igen alapos szervezés után március 10-én indult útnak. A csúcs megmászására kijelölt Hillary úgy döntött, Tenzing Norgay serpa társaságában hajtja végre a végső csúcstámadást. A 8500 méteren felállított kilences táborban töltött éjszaka után, május 29-én, reggel fél hétkor mínusz 27 fokban, kitűnő időjárási körülmények közt indultak, s öt órával később, egy keskeny hógerinc tetején ketten egyszerre léptek szó szerint is a világ tetejére. Gyönyörködtek a panorámában, fényképeztek, s kitűzték a brit, a nepáli, az indiai zászlót és az ENSZ lobogóját. Visszatérve élete valószínűleg első és utolsó, szűkszavú káromkodásával vezette le feszültségét: “Elintéztük a kurafit” – mondta a többieknek. A nagy hírt – persze már szalonképes formában – titkos rádióüzenetben tudatták Londonnal, hogy elsőként II. Erzsébet királynő június 2-i koronázási ünnepségén tehessék közzé.

Az egyszerű aucklandi méhészfiú mai értelemben vett világsztár lett, a Mount Everest meghódításához fogható szenzációt csak a tizenhat évvel későbbi Holdra szállás keltett, hősét pedig lovaggá ütötték. (A serpa Tenzingnek csak a György-érdemérem jutott.) Hillary néhány évig csak utazott, élménybeszámolókat tartott, ünnepelték, ahol csak járt. Becsületére legyen mondva, nem szédítette meg a csillogás: mindig szerényen nyilatkozott, a diadalt a csapat és nem egymaga érdemének tulajdonította.

Újabb hegymászó expedíciókat vezetett, összesen 11 hatezer méteren felüli csúcsra ért fel a Himalájában, 1958-ban traktorokkal szelte át az Antarktiszt, s Amundsen és Scott után harmadikként érte el a Déli-sarkot. 1985-ben – igaz, repülőgépen – az elsőként Holdra lépő Neil Armstrong társaságában az Északi-sarkon is járt, így ő lett az első ember, aki a Föld mindkét sarkát és legmagasabb pontját is meghódította. Az ötvenes-hatvanas években fél tucatszor járt a Himalájában, 1960-ban nagy hírverést kapott expedícióval próbált (hiába) a titokzatos hegyi ember, a jeti nyomára bukkanni, 1977-ben a Gangeszen hajózott fel, egészen forrásáig. Fia, Peter is elismert hegymászó lett, apja nyomdokaiba lépve két alkalommal is feljutott a Mount Everestre.

Hillary számos könyvet írt, filmet forgatott, előadást tartott, ebből származó bevételeinek jelentős részét a nepáliak megsegítésére, iskolák, kórházak építésére fordította. Munkássága elismeréséül a Mount Everest megmászásának ötvenedik évfordulóján a nepáli kormány tiszteletbeli állampolgárságot adományozott neki. Nepálban érte élete legnagyobb tragédiája is: 1975-ben felesége és egyik lánya repülőbaleset áldozata lett Katmandu közelében. A csapást sokáig nem tudta kiheverni, magányos hotelszobákban itallal és tablettákkal enyhítette bánatát. Hat évvel később maga is csaknem életét vesztette hegyibetegség következtében, ezután nagyobb magasságban többször is tüdővizenyő lépett fel nála. Lelki egyensúlyát azonban visszanyerte: másodszor is megnősült, egy hegymászó társa özvegyét vette el.

Számos megtiszteltetés érte, több kitüntetést kapott, 1985-től öt éven át hazája indiai nagykövete volt, arcképe még életében rákerült az új-zélandi ötdolláros bankjegyre. Élete végén már az ellen kampányolt, hogy az egykor oly titokzatos Csomolungma szemétlerakodó teleppé vált, a világ tetejének meghódítása pedig ma már nem igazi kihívás, a hegymászás lényege veszik el. Sir Edmund Hillary 2008. január 11-én hunyt el Aucklandben.

Forrás: MTI.hu
Fotó: pexels.com

cool good eh love2 cute confused notgood numb disgusting fail
WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com