Aranyhasú mangábé született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A nyugat-afrikai erdőségekben honos majomfaj rendkívüli ritkaságnak számít az állatkertekben, még óriáspandát is több helyen tartanak, mint aranyhasú mangábékat. A faj vadonbeli egyedszáma ismeretlen, de az biztos, hogy őshazájában ritkulóban van.
Újabb kisállattal gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert: ezúttal egy ritka majomfajnál, az aranyhasú mangábénál volt gyermekáldás. A kicsi még október 22-én született, s mostanra már a nagyközönség is zavartalanul láthatja. A gondozóknak azt még nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani, hogy a jövevény milyen nemű, így nevet is csak később fog kapni. Az apróság napjait nagyrészt anyukája ölében tölti, noha már kisebb felfedező utakra is vállalkozik.
Az aranyhasú mangábé (Cercocebus chrysogaster) az óvilági majmok, ezen belül a cerkóffélék közé tartozó faj, amely Nyugat-Afrikában, a Kongó-medence sűrű erdőségeiben őshonos. Mivel élőhelyük a kutatók számára nehezen hozzáférhető, és egyébként is rejtett életmódot folytatnak, nincs információ a vadonbeli állomány pontos nagyságáról. Csak az vehető bizonyosra, hogy a faj egyedszáma csökkenőben van. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által kidolgozott, a veszélyeztetettség mértékét kifejező kategóriarendszerében a faj az „adathiányos” besorolást kapta.
Az állatkertek világában az aranyhasú mangábé igazi ritkaság! A világ több ezer állatkertje közül ugyanis mindössze 12 állatkertben láthatók aranyhasú mangábék: összesen 27 egyed. Ez azt jelenti, hogy ezzel a majomfaj még az óriáspandáknál is ritkábban lehet találkozni állatkerti körülmények között (utóbbi ugyanis nagyjából a világ két tucat állatkertjében kerül bemutatásra)!
A Fővárosi Állat- és Növénykertben az aranyhasú mangábéknak mind a tartása, mind a szaporítása több évtizedes múltra tekint vissza, és az elmúlt évtizedekben a városligeti intézmény egyike volt annak a három állatkertnek (San Diego és Wuppertal mellett), ahol rendszeres és jelentős számú szaporulat volt. A most született kölyökkel együtt jelenleg 5 aranyhasú mangábé él Budapesten, ez ma a legnagyobb létszámú állatkertben bemutatott csapat ebből az állatfajból.
Az aranyhasú mangábék állatkerti szaporítása nemcsak azért fontos, mert a kölykök nagyon aranyosak, hanem a dolog természetvédelmi jelentőséggel is bír. Az állatkerti világállomány csekély egyedszáma miatt azonban egyre nehezebb olyan állatokat találni, amelyek nem rokonai egymásnak. Ebből a szempontból a nemrégiben született kölyök különösen fontos, mert apai ágon a felmenői mind amerikai állatkertekben éltek, anyai ágon viszont európai állatkerti egyedek az ősei. Így az apróság megszületésével vérfrissítésként az amerikai vérvonal is megjelent az európai állományban.
Az aranyhasú mangábék a Fővárosi Állat- és Növénykertben a Madagaszkár-házban, illetve a hozzá tartozó kifutóban láthatók, jóllehet maga a faj nem Madagaszkáron őshonos. Mostanában főként a belső, fűtött férőhelyen lehet találkozni velük. Itt – a kicsi születése miatt – ugyan egy ideiglenes kordont állítottak fel az üvegfal előtt, de ez nem akadályozza meg az állatok megfigyelését, sőt, valójában így egy időben többen is láthatják a kismajmot és a csapat többi tagját is.
A kis aranyhasú mangébé mellett az Állatkertben idén sok más kisállat is a világra jött. Többek között gyermekáldás volt a rókakuzuknál, a kuszkuszoknál, a kormos és a Bennett-kenguruknál, a tatuk közé tartozó matakóknál, a sörényes hangyászoknál, a gyűrűsfarkú makiknál, a törpe selyemmajmoknál, az ormányosmedvéknél, a rókamangusztáknál, a zebráknál, a cebui disznóknál, a muntyákszarvasoknál, az indiai antilopoknál, a vízidisznóknál, a nagy maráknál, az agutiknál, a pingvineknél, a jácintkék és a vörösfülű aráknál, a kormoránoknál, a batláknál, a skarlát íbiszeknél, a koronásdarvaknál, a flamingóknál, a huszárteknősöknél és az új-kaledóniai vitorlásgekkóknál is. Bár nem idén születtek, de még mindig gyereknek számítanak az orangután kölykök, az első születésnapját nemrégiben ünneplő kiselefánt, valamint a gorillakölyök, aki decemberben tölti be első életévét.
Forrás, fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert Marketing és Kommunikációs Osztálya
