Igor Krasznovnak, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnökhelyettesének főügyésszé kinevezését kezdeményezte hétfőn az orosz parlament felsőházánál Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A Kreml sajtószolgálata szerint az elnök arra hivatkozva mentette fel a főügyészi tisztséget eddig betöltő Jurij Csajkát, hogy új munkakörbe átirányítja át. A 69. évében járó Csajka 2006 óta töltötte be a főügyészi posztot, megbízatása jövőre járt volna le.
A korábban a főügyészség apparátusában is megfordult, 44 éves Krasznov 2016 óta az SZK második embere. Ő irányította egyebek között az Anatolij Csubajsz volt miniszterelnök-helyettes ellen 2005-ben megkísérelt merénylet, valamint a Sztanyiszlav Markelov emberi jogi ügyvéd, Anasztaszija Baburova újságíró és a Borisz Nyemcov ellenzéki vezető meggyilkolása ügyében folytatott nyomozást. Kinevezését szerdán fogja megtárgyalni a felsőház, két szakbizottság keddi együttes ülésének határozata alapján.
Putyin múlt szerdán a parlament két házához intézett üzenetében alkotmánymódosítások sorát kezdeményezte. Az elnöki beszédet követően testületileg lemondott Dmitrij Medvegyev kormánya. A leköszönt miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy az elnök keze ne legyen a kabinet által sem megkötve a politikai rendszernek a hatalmi ágak egyensúlyát is módosító „megújításakor”.
Az államfő ugyancsak szerdán Mihail Misusztyint jelölte miniszterelnöknek, akit a parlament alsóháza a múlt csütörtökön megerősített tisztségében.
Az alaptörvény tervezett módosításának értelmében az alsóháznak a kormány tagjainak kinevezésében, a felsőháznak pedig a rendvédelmi szervek és bíróságok vezetőinek kinevezésében lesz döntő szerepe. A változtatás ügyében az elnök hétfőn törvényjavaslatot terjesztett a parlament alsóháza elé.
Az alkotmánymódosítás-csomag értelmében az elnöki posztot egy személy legfeljebb két ciklus erejéig töltheti majd be. Az erre a tisztségre aspiráló, legalább 35 éves pályázókkal szemben követelmény lesz, hogy az eddigi 10 helyett 25 évig éljenek Oroszországban, és hogy semmilyen más országnak ne lehessenek polgárai, és ott lakhatási engedéllyel sem rendelkezhetnek. Ez a rendelkezés visszamenőleg is érvényes.
A korábbi külföldi állampolgárságra vonatkozó megkötések a TASZSZ ismertetője szerint nem vonatkoznak az olyan orosz állampolgárokra, „akik korábban olyan állam polgárai voltak, amelyet felvettek, vagy amelynek részét felvették az Oroszországi Föderációba”, és folyamatosan ebben az államban vagy területen éltek.
A külföldi állampolgárságra és lakhatási engedélyre vonatkozó megkötések Putyin indítványa értelmében más vezető tisztségekre is kiterjednének.
A javasolt módosítások értelmében a nyugdíjakat rendszeresen indexálnák, az állam által garantált minimálbér pedig nem lehetne alacsonyabb a létminimumnál.
Az indítvány az előzetes egyeztetés jogával ruházná fel a szövetségi tanácsot (a felsőházat) az erőszak- és rendvédelmi szervezetek vezetőinek kinevezése ügyében. Az elnök javaslata alapján a törvényhozásnak ez a kamarája nevezné ki az alkotmány- és a legfelsőbb bíróság elnökét, valamint ezen testületek tagjait is.
Putyin indítványa értelmében az államhatalom szervei működésének összehangolására, valamint a bel-és külpolitika fő irányainak és a társadalmi-gazdasági fejlődés prioritásának meghatározására az elnök létrehívja az államtanácsot. Ilyen nevű szerv eddig csupán konzultatív szervként működött, önálló törvény nem rendelkezett róla.
A 19-ről 11 tagúra csökkentendő létszámú alkotmánybíróság az elnök felkérésére normakontrollt gyakorolhat majd a törvénytervezetek ügyében.
A módosítások értelmében az államközi szervek alkotmányellenesnek ítélt határozatait Oroszország nem fogja végrehajtani. A megváltoztatott alaptörvény értelmében a helyi önkormányzat és az államhatalom szervei a közhatalom egységes rendszerét alkotják.
Az alsóház szakbizottsága kedden, plenáris ülése pedig csütörtökön tárgyalja az elnök indítványait. Az elnök által az alkotmány módosítására felkért, 75 tagú munkacsoport az alkotmány 14 cikkének módosítását kérte.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn közölte, hogy az alkotmánymódosítás-csomagról megtartandó, nem kötelező érvényű országos szavazás formájáról és időpontjáról még nem született döntés. Hozzátette, hogy Misusztyin még nem ismertette Putyinnal az új kormány összetételét.
A kabinet névsorának előterjesztésére egyébként a miniszterelnöknek a kinevezésétől kezdve egy hét áll a rendelkezésére. Nem hivatalos értesülések szerint az országos szavazást még tavasszal meg fogják tartani.
Számos elemző és ellenzéki politikus szerint az alkotmányban végrehajtandó változásokkal Putyin azt szándékozik előkészíteni, hogy a 2024-ben lejáró elnöki mandátumát követően megpróbáljon valamilyen formában hatalmon maradni. Ilja Jasin, a Kreml ismert bírálója, Alekszej Navalnij vezető ellenzéki aktivista szövetségese hétfőn közölte, hogy Moszkvában február 29-én koordinált ellenzéki tömegmegmozdulást terveznek megtartani az államfő azon gyanított terve ellen, hogy örökké hatalmon maradjon. Bejelentette, hogy a részvevők kérni fogják a moszkvai polgármesteri hivataltól a megmozdulás engedélyeztetését.
Az illetékes fővárosi hivatal a hét végén közölte, hogy február 1-jére jóváhagyta egy 10 ezer fősre meghirdetett, a tervezett alkotmánymódosítás elleni tüntetés megtartását a Szaharov sugárúton. Az orosz fővárosban ellenzéki aktivisták szórványos tiltakozó akciókat tartottak a változások ellen.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com
