A pusztaityúkfélék családjának egy eddig ismeretlen faját azonosították a kutatók 6-9 millió éves kőzetekben az északnyugat-kínai Kanszu tartományban.

A Kínai Tudományos Akadémia gerincesekkel foglalkozó paleontológiai és paleoantropológiai intézetének (IVPP) munkatársai a Linxiavis inaquosus nevet adták a fajnak. A Frontiers in Ecology and Evolution című folyóiratban ismertetett tanulmány szerint az állat megkövesedett részleges csontváza magába foglalja egyebek között a vállövet, szárnycsontokat, csigolyákat és a láb egy részét. A fej teljesen hiányzik.

A kutatók szerint az Ázsiában feltárt eddigi legrégebbi pusztaityúk-fosszíliaként, valamint a családhoz tartozó eddigi legteljesebb ősmaradványként az új csontváz kulcsfontosságú információkkal szolgál a Kínában ma élő pusztaityúkfélék evolúciójáról, valamint az északnyugat-kínai Csinghaj-tibeti-fennsíkhoz kötődő ökoszisztémáról és a kizárólag a térségben honos fajokról.

A pusztaityúkfélék Európa, Ázsia és Afrika legszárazabb területeinek egy részén élnek. Ennek alapján a kutatók arra jutottak, hogy a Csinghaj-tibeti-fennsíkkal szomszédos terület is ugyanilyen száraz volt a Linxiavis inaquosus idején, a miocén földtörténeti kor alkonyán.

A tanulmány társszerzője, Thomas A. Stidham szerint az emberek többsége talán úgy gondolná, hogy tengerszint feletti magassága, alacsony oxigénszintje és az erős napsugárzás miatt a Csinghaj-tibeti-fennsík a bolygó utolsó olyan helyei közé tartozik, ahol egy állatfaj megvetné a lábát.

„Jelen esetben azonban, a fosszília azt sugallja, hogy a pusztaityúkfélék gyorsan alkalmazkodtak a száraz magaslathoz évmilliókkal ezelőtt” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a fosszília egy olyan időszakból származik, amikor a fennsík még gyorsan emelkedett és a mai Közép-Ázsia éghajlata is változott.

Az ősmaradványt több mint 2 ezer méteres magasságban találták, ami jóval meghaladja a pusztaityúkfélék ma élő összes faja, kivéve a tibeti talpastyúk élőhelyének tengerszint feletti magasságát. A tengerszint feletti magasság és a száraz körülmények ellenére a térségből származó más ősmaradványok egy sokszínű ökoszisztémáról árulkodnak. A fennsík peremén lévő mintegy hatmillió éves fosszíliák az afrikai szavannákat idézik egyebek között hiénák, elefántok és orrszarvúk már kihalt rokonainak maradványaival.

Forrás: MTI.hu