Piet Mondrian holland festő, a geometrikus absztrakció képviselője hetvenöt éve, 1944. február 1-jén halt meg. 

    Pieter Cornelis Mondrian 1872. március 7-én született Amersfoortban egy kálvinista tanító fiaként. A család 1880-ban Winterswijkbe költözött. Az iskolai ünnepekre itt készítette el első, bibliai jeleneteket ábrázoló rajzait. Tizennégy évesen határozta el, hogy festő lesz, apja azonban mereven ragaszkodott ahhoz, hogy fiából is tanító váljék. A fiatal Mondrian nem szegülhetett szembe az apai akarattal, de megőrizve valamit elhatározásából rajztanári képesítést szerzett. Rövid ideig tanított is, de semmilyen késztetést nem érzett a pálya iránt.

Húszévesen szakított Winterswijkkel, tanári állásával és Amszterdamba ment a Képzőművészeti Főiskolára. Tárlaton először 1909-ben vett részt. Érdeklődött a korban divatos, a “titkos tudás” megszerzését ígérő teozófia iránt, 1910-ben a Teozófiai Társulat tagjaként vett részt a luministák (főként tájképeket festő, a fényeffektusok ábrázolását hangsúlyozó irányzat) tárlatán.

1911-ben részt vett a Moderne Kunstkring (Modern Művészkör) megalapításában, majd Párizsba utazott, ahonnan 1914-ben, az első világháború kitörése után tért haza. Ebben az időszakban készítette a Móló és óceán című sorozatát, amely a mólóhoz és a parthoz verődő hullámok ritmikus mozgását érzékelteti. 1917-ben részt vett a De Stijl csoport és folyóirat létrehozásában, és a lapban cikksorozatot indított Neoplaszticizmus a festészetben címmel.

Pályája a posztimpresszionizmus szellemében indult, de miután megismerkedett a kubizmussal, a tárgyi világ plasztikai jellegének absztrahálása foglalkoztatta. Bart van der Leck absztrakt festő hatására váltak színessé négyszögű síkjai, főként az alapszínárnyalatokat vette át tőle, majd eljutott a tökéletesen nonfiguratív képekhez, ahol a formák nem a természeti tárgyak absztrakciói.

1920-ban visszatért Párizsba, műtermét neoplaszticista belső térként fogta fel, s ennek szellemében rendezte el a bútorokat és a színes, négyszögű síkokat a falakon. 1921-től érkezett el kiforrott, érett stílusához: képein a fekete, fehér és szürke mellett kizárólag a tiszta alapszíneket (vörös, sárga, kék) használta. A fehér alapon a négyszögű síkokat fekete egyenesek választják el egymástól.

1938-ban Londonba, 1940-ben New Yorkba költözött, ahol a művészeti élet középpontjába került, számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Amerikában találta meg a hangot azokkal a művészekkel, akikkel Párizsban szinte semmilyen kapcsolata nem volt, André Bretonnal és Max Ernsttel. A befelé forduló, kontemplatív művész New Yorkban megváltozott, az Amerikát jellemző dinamizmus hatására tevékenyen vetette bele magát a művészeti életbe. 1942-ben A New Realism címen írt esszét, 1943-ban az Art of this Country című hatalmas kiállítás zsűrijének tagja volt.

Amerikai képei közül a leghíresebb a Broadway Boogie Woogie (1942-43), melyen a korábbinál sokkal több négyszögre osztotta fel a képmezőt, harsány színekkel, bonyolult szerkezettel érzékeltetve a jellegzetes zene és tánc, illetve a nagyváros sodró ritmusát. (2010-ben a vietnami Pham Tai Tung Lost in the City címmel 3D animációban tisztelgett a mű és az alkotó előtt.) Mondriant bensőséges viszony fűzte a zenéhez és a tánchoz, 1943-ban a foxtrottot négyszer is megfestette. A szerialista zeneszerő, Pierre Boulez többek között az ő képeinek hatására komponálta 1951-ben egyik zeneművét. Yves Saint Laurent divattervező 1965 őszén az ő képei ihlette ruhakollekciót mutatott be, amely rendkívül népszerűnek bizonyult.

Piet Mondrian 1944. február 1-jén, hetvenhét éves korában halt meg New Yorkban. 1945 tavaszán a New York-i Museum of Modern Art rendezett műveiből retrospektív kiállítást, kiadták angol nyelven írott tanulmányait is. 1946 őszén az amszterdami Stedelijk Museumban százhuszonkét képpel átfogó kiállításon, Párizsban kettős tárlaton tisztelegtek emléke előtt. 1995-96-ban ismét a New York-i Museum of Modern Arts (MOMA) rendezett alkotásaiból átfogó kiállítást, jelentetett meg vaskos monográfiát. 2017-ben a holland avantgárd mozgalom és folyóirata, a De Stijl százéves alapítása előtt tisztelegve Mondriantól a holland dizájnig címmel az eddigi legnagyobb, mintegy 300 alkotását felvonultató kiállítás nyílt a hágai Gemeentemuseumban, ahol párizsi műtermét is rekonstruálták.

A festő képei ma csillagászati árakon kelnek el, 2015-ben például 50,6 millió dollárt (13,6 milliárd forintot) fizettek Kompozíció 3. pirossal, kékkel, sárgával és feketével című festményéért.

 

Forrás: MTI

Fotó: wikiart.org/en/piet-mondrian