Különleges képeken a „berlini faliszony” a hidegháború idejéből

Először látható Magyarországon Philip Pocock világhírű fotóművész BERLINI SOROZATA. A november 29-én csütörtöktől látogatható nyíló kiállításon az 1982-ben készített különleges fotósorozatát tekinthetik meg a Hidegháború idejéből, a Berlini fal két oldaláról, amely az idei Paris Photón, a világ vezető fotóművészeti vásárán is nagy sikerrel szerepelt. Philip Pocock szociofotói festői színhatásokat lehetővé tevő, különleges technológiával készültek Berlinről a fal két oldalán, 1982-ben, a hidegháború idején. A Berlinben élő kanadai művész több mint 2000 fotót készített, ezekből válogat az INDA Galéria kiállítása, amely január 31-éig látogatható. Philip Pocock munkásságára nagy hatással voltak André Kertész magyar származású fotóművész munkái és Cornell Capa magyar származású fotográfus közös munkái. Pocock volt az egyetlen fotós, aki rögzíthette a világhírű amerikai képzőművész Andy Warhol amerikai műtermének minden részletét a művész halála után.

Philip Pocock neves fotóművész munkáit már bemutatták a világ legrangosabb kiállítóhelyein – egyebek mellett a Velencei Biennálén, a berlini Transmedialén,  a New York-i Whitney Museum of American Artban, a kölni Ludwig Museumban, a Karlsruhei ZKM-ben, a szöuli Nam June Paik Art Centerben, a helsinki Kiasmában, a brüsszeli Palais des Beaux-Arts-ban, az amszterdami Stedelijk Museumban, a Berlinische Galeriéban, az Art Gallery of Ontarióban, és az Art Baselen, illetve az Art Cologne-on – Magyarországon azonban most először látható a berlini fotósorozata. A művész 1982-ben készítette Berlinről a fal (és így a világ) két oldalán a különleges, gyakorlatilag semmilyen más fotóalapanyaghoz nem hasonlíthatóan festői színhatásokat lehetővé tevő, 2011 óta nem gyártott Cibahachrome anyagra készült vintázs fotók negatívjait.

 

A berlini sorozat

Pocockot a második világháború után négy szektorra (amerikai, brit, francia és szovjet) osztott várost reprezentáló négy fotográfus egyikeként a Berlinische Galerie hívta meg Berlinbe 1982-ben, a város alapításának 750. évfordulójára (1987) készülve. Külön érdekesség, hogy a meghívást Pocock barátja, mentora és akkori főnöke, Robert Capa öccse, Cornell Capa ajánlására kapta, Pocock ugyanis a 80-as években a Cornell Capa által New Yorkban alapított International Center of Photographyban tanított Cibachrome fotózást.

            A sorozat és egyben a kiállítás címe, Mauerkrankheit (Faliszony) a német pszichológiatörténetben külön helyet foglal el. Egy, a depresszióra hasonlító tünetegyüttest jelöl, amit a Berlini fal felállítása okozott. A művész a berlini fal két oldalán több mint 2000 fotót készített – ezekből válogat az INDA Galériabeli kiállítás.

            Pocock rendkívüli érzékenységgel ábrázolta a körülötte lévő világot, a korabeli Berlin kulturális undergroundját, a punkokat, a lakásfoglalókat, a “városi indiánokat”, művészeket, zenészeket, hétköznapi lakókat, a házfalakat, falfirkákat. Képei között olyan egyéb különlegességek is láthatók, mint a Werner Herzog Caspar Houser című filmjének főszerepét alakító Bruno Schleinstein portréja.

A berlini sorozaton belül is külön csoportot képviselnek az úgynevezett kettős vagy többes expozíciók és nagyítások, az olyan képek, amelyeken egy filmkockára kétszer fotózott a szerző, illetve egy fotópapírra két vagy több felvételt nagyított. A kettős exponálások alapja a berlini sorozatban nem a technikai kísérletezés volt, a különleges technikát az élet alkotta. Pocockot a Stazi munka közben letartóztatta, kameráját és filmjeit elvették, és amikor a tekercseket visszakapta, az egyik, csodával határos módon épen maradt alapanyagot véletlenül visszatette a gépébe. Így fényképezett egymásra két jelenetet egy kockában. A véletlen a megosztott város pszichózisát és szürrealitását tökéletesen szemléltető technikát nyitott meg előtte, amelyet később szándékosan is használt.

Philip Pocock

Philip Pocock 1954-ben Ottawában született, eredetileg a kor vezető filmes akadémiáján, a New York Universityn többek közt Jim Jarmoush-sal és Spike Leevel egy időben filmezést tanult. Pocock életműve a fotográfiától a videón, performanszokon, installációkon át a hálózati médiaművészeten át a kollaboratív és részvételen alapuló művészetig terjed. Pocock művészetére két magyar származású fotóművész, André Kertész és Cornell Capa is nagy hatással volt. Munkásságának egy másik fontos magyar vonatkozása, hogy az egyik, általa nagy sikerrel használt technika, az úgynevezett színroncsolás feltalálása a magyar Dr. Gáspár Béla nevéhez fűződik. Jelentős hatással volt a művészre Moholy-Nagy László munkássága, és Kepes György fénnyel kapcsolatos projektjei. Sokat merített a két magyar származású alkotó tanítással kapcsolatos elméleteiből is. Pocock maga is tanít a 70-es évek vége óta.