2013 februárjának első felében XVI. Benedek pápa bejelentette, hogy lemond péteri szolgálatáról, s nem sokkal később, február 28-án el is hagyta Vatikánvárost. A váratlan és sokak számára megrendítő visszavonulást sokféleképpen értelmezték annak idején, ám mára sokan osztják egykori másodtitkára, Alfred Xuereb véleményét, aki az egyház felé tett rendkívüli szeretetgesztusként értékelte az idős egyházfő döntését, „amelyet a maga nagyságában az idő múlásával egyre inkább megértenek a hívek és nem csak ők”.
Családja mély ellenszenvvel viseltetett a nemzetiszocialista rendszerrel szemben, de nem tehetett az ellen, hogy Joseph-et és testvérét tizennegyedik életévük betöltése után besorozzák a Hitlerjugendbe. A későbbi pápát tizenhat éves korában a légelhárítókhoz, a München melletti BMW gyár védelmére, később Magyarországra vezényelték. A hadseregből dezertált, rövid időre hadifogságba esett, majd 1945 júniusában bátyjával, Georggal együtt hazatért. A két testvér együtt lépett be a katolikus szemináriumba. Joseph Ratzingert 1951-ben szentelték pappá. Egyházi pályafutásának jelentős állomása volt, amikor 1981-ben II. János Pál pápa a vatikáni Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki. A konzervatív nézeteiről ismert Ratzinger huszonnégy éven át vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet. Ellátta a Katolikus Egyház Katekizmusát összeállító pápai bizottság elnöki teendőit, ő terjesztette II. János Pál pápa elé a több mint 900 oldalas Új Katekizmust, majd 2004-ben ugyancsak az ő vezetésével készült el az Új Katekizmus mindössze 150 oldalas, rövidített változata is. II. János Pál 2005-ben bekövetkezett halála után a bíborosi konklávé az egyháztörténet egyik legrövidebb – alig 26 órás – tanácskozása után a 78 esztendős Joseph Ratzingert választotta meg a 265. pápává.
Sokan konzervatív fordulatot vártak, ám Ratzinger inkább fontolva haladó reformernek bizonyult egyházvezetőként. Tisztában volt azzal, hogy a katolikus egyháznak meg kell birkóznia a szekularizálódó világ kihívásaival, de úgy kell megreformálnia önmagát, hogy megőrizze identitását, évszázados hagyományait és értékeit.
XVI. Benedek elődjéhez hasonlóan elutasította az abortuszt, a mesterséges születésszabályozást és az eutanáziát, ellenezte az egynemű párok együttélésének törvényesítését, a nők pappá szentelését és a cölibátus eltörlését. Joseph Ratzinger pápaságának kilencedik évében, 2013 februárjában bejelentette a pápai hivatalról történő lemondását. A döntést minden előzetes jelzés nélkül közölte a bíborosokkal egy latin nyelvű beszédben, amelyben testi ereje fogyatkozására hivatkozott.
Ahogy előre közölte, 2013. február 28-án elhagyta a Vatikánt, és Castel Gandolfóba vonult vissza. Ferenc pápa március 13-i megválasztása után visszatért a Vatikánba, ahol azóta a Mater Ecclesiae kolostorban él, nem messze Ferenc pápa Szent Márta Házban lévő lakóhelyétől.
A nyugalmazott pápa azóta csak ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt. Annyit lehet tudni, hogy szabad idejében szeret zongorázni, legszívesebben Beethovent játszik, és sokat olvas; tíz nyelven beszélő, igen nagy műveltségű ember, enciklopédikus teológiai tudása, átfogó bibliai, skolasztikus, az egyházatyákra vonatkozó és a mai forrásanyagokkal kapcsolatos széles körű ismeretei vannak.
Forrás/fotó: 3szék.ro
