A diabéteszesek kétharmada gondolja úgy, hogy egészségesebben étkezik mióta megtudta, hogy cukorbeteg, az orvos által javasolt szénhidrát diétát viszont csak mindössze a betegek fele tartja. Rendszeres testmozgást minden negyedik, napi szintű vércukormérést minden második érintett végez, korábbi életmódján a diagnosztizált betegek 7%-a egyáltalán nem változtatott – derült ki a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége a hazai diabéteszes betegek körében végzett reprezentatív, országos kutatásából. Az életmódra vonatkozó általános megállapítások mellett a felmérés megvizsgálta a cukorbetegek és az őket ellátó egészségügyi szakemberek meglátásait is a betegséggel kapcsolatban.  

Az 1800 cukorbeteg, illetve több száz háziorvos és diabetológus által megválaszolt, reprezentatív, országos kutatás egyes eredményeit a november 14-i Nemzetközi Diabétesz Világnap alkalmából ismertette a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének (CEOSZ) elnöke a szervezet felmérésben résztvevő partnereivel közös sajtótájékoztatóján. Az eseményen részt vett és felszólalt Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Prof. Dr. Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke és Bayer Gábor, a felmérést létrejöttében közreműködő és a rendezvénynek helyet adó 77 Elektronika Kft. fejlesztési igazgatója. A kutatást a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. készítette, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) szakmai partnerként segítette a munkát.

Prof. Dr. Kempler Péter, az MDT elnöke kiemelte: egy 2016-os kutatásuk szerint több mint hetven százalékkal nőtt a cukorbetegek száma Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben, jelenleg hozzávetőleg 772 ezren szenvednek diabéteszben, és közel félmillió lehet azok száma, akik már cukorbetegek, de még nem tudnak róla, e népbetegségben tehát szinte minden magyar család érintett.

Füzesi Brigitta, a CEOSZ elnöke ezért is üdvözölte, hogy idén a Nemzetközi Diabétesz Világnap a Család és Diabétesz kapcsolatára fókuszál. A CEOSZ kutatása kapcsán kiemelte, hogy a témában már számos felmérés készült, de olyan eddig még nem, ami ilyen széles körben ugyanazt a kérdéskört minden érintett oldaláról vizsgált: a betegek mellett részt vettek benne az ellátás szereplői is, a háziorovosok, diabetológusok és szakápolók véleményét is kikérte.  A kutatás többek között azt is vizsgálta, hogy a betegek hogyan élik meg a betegségükkel kapcsolatos életmódváltást, miként vélekednek az egészségügyi szakemberektől kapott tájékoztatásról, milyen a kapcsolatuk az őket kezelő egészségügyi dolgozókkal, és ők maguk hogyan tájékozódnak a betegségükkel kapcsolatban.

A nélkülözhetetlen életmódváltás még mindig nem általános

A kutatás talán egyik legfontosabb megállapítása, hogy a betegség kontrollálásához elengedhetetlen életmódváltást még mindig sokan nem veszik elég komolyan. Bár a megkérdezett diabéteszesek kétharmada véli úgy, hogy egészségesebben étkezik a cukorbetegség diagnózisának felállítása óta, az orvos által javasolt szénhidrát diétát viszont csak minden második diabéteszes tartja be. Rendszeres testmozgást mindössze négyből egy cukorbeteg végez, és csak alig több mint a felük (55%) méri legalább napi rendszerességgel a vércukorszintjét, további 27%-uk viszont csupán hetente végez ellenőrzést, holott szakértők szerint az inzulinnal kezelt betegek esetében napi többször, akár négyszer-hatszor is javasolt. Szomorú adat, hogy a megkérdezettek 7%-a egyáltalán nem változtatott korábbi életmódján miután mióta megtudta, hogy cukorbeteg.

A tájékoztatás megfelelő, de kulcsfontosságú az orvos empátiája és megértése

Az életmódváltással kapcsolatos eredmények azért is meglepőek, mert a betegség kontrolláláshoz elengedhetetlen tényezőkről – rendszeres vércukormérés és testmozgás, egészséges táplálkozás – a megkérdezett betegek szerint is az átlagosnál jobb és részletesebb tájékoztatást kaptak az orvosuktól. Ezzel szemben magáról a cukorbetegségről, a kezelési lehetőségekről, a mellékhatásokról és a szövődményekről, valamint a betegszervezetek, illetve az online információk elérhetőségéről a betegek érzete szerint kevesebb szó esett. Összességében a válaszadók 50-60%-a érzi úgy, hogy alapos tájékoztatásban részesült, mikor megtudta, hogy cukorbeteg, míg 15-25%-uk szerint a kapott információk mélysége elmaradt a várakozásaiktól.

A betegek közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy megfelelően megértette a kezelőorvostól kapott tájékoztatást, míg több mint 30 %-uk csak részlegesen, vagy egyáltalán nem. Arra a kérdésre, hogy mi volt az oka annak, hogy csak részben értette meg a diagnózis felállításakor kapott tájékoztatást, a legtöbben (42%) azt válaszolták, hogy nem volt idejük kérdéseket feltenni, illetve sokkhatás alatt álltak (29%). Ebből is látszik, hogy az empátia és megértés, valamint a betegekre fordított idő kulcsfontosságú az orvos beteg kommunikációban – hangsúlyozta Füzesi Brigitta.

A szakemberek után az internet az elsődleges információforrás

A CEOSZ kutatása kitért arra, hogy a betegek honnan szoktak információt szerezni, ha valamilyen kérdésük merül fel a cukorbetegségével kapcsolatban. Az eredmények szerint a válaszadók elsősorban diabetológushoz (64%), vagy háziorvoshoz (58%) szoktak fordulni, ha szeretnének választ kapni kérdéseikre. A kezelésben közvetlenül szerepet játszó egészségügyi szakemberek után viszont a legtöbben online forrásokra (weboldalak: 30%; online fórumok, közösségi média: 19%) támaszkodnak, betegtársaiktól a negyedük, családtagjaiktól 13%-uk szokott tanácsot kérni.

A modern digitális eszközök elősegítik az orvos-beteg kommunikációt, ezáltal a betegség kontrollálását

Az egészségügyi szakértők szerint az orvos-beteg kommunikáció és kapcsolat kulcsfontosságú eszköze – főleg a krónikus betegségek esetében – a telemedicina. Ennek lényege, hogy a cukorbeteg két személyes orvos-beteg találkozó közötti időszakban interneten, vagy mobileszköz segítségével juttatja el a terápiára vonatkozó információkat (pl. vércukormérési eredmények, szénhidrát bevitel) kezelőorvosához, amelynek alapján az orvos elektronikus úton ad terápiás javaslatot a betegnek. A CEOSZ felmérése szerint a telemedicináról a cukorbetegek harmada hallott már, közülük négyből hárman támogatják is ezt az újszerű kezelési megoldást.

A kutatást támogató 77 Elektronika Kft. fejlesztési igazgatója, Bayer Gábor, ezzel kapcsolatban az eseményen elmondta: „a 77 Elektronika víziója, hogy elérhetővé váljon a napi betegellátásban a teljes körű diabétesz menedzsmentet támogató online orvosi távfelügyeleti megoldás, melynek az alapjait is lefektették már a Dcont® eNAPLÓ rendszerrel. A betegek által ingyenesen használható telemedicinás rendszer alkalmas a vércukorszint-adatainak online rögzítésére, gyors és könnyen értelmezhető elemzésére az orvos számára, így a terápia – szükség esetén – két vizit között is módosítható.”

A tájékoztatón a CEOSZ elnöke felhívta a figyelmet, hogy idén november 24-én a Lurdy Rendezvényközpontban tartják ingyenes diabétesz világnapi rendezvényüket, ahol többek között ingyenes vizsgálatokkal, diétás és egyéb szaktanácsadással, főzősarokkal, masszázzsal és fotókiállítással várják az érdeklődőket. A rendezvény az idei Nemzetközi Diabétesz Világnap fókuszának megfelelően „Az igazi TREND, ha családban is méred!” mottót kapta.

Forrás: influencemedia.hu

Fotó: pexels.com