Az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői ülésén a kormánypárti képviselők egyhangú döntésével, 10 igen, 3 tartózkodás és 1 nem szavazat mellett támogatta Pleschinger Gyula újbóli kinevezését a jegybank monetáris tanácsába.

    Pleschinger Gyula, aki eddig is a monetáris tanács tagja volt, és kinevezése kedden jár le, tagjelöltként a parlamenti testület ülésén kérdésre elmondta: Magyarország gyakorlatilag már teljesíti a maastrichti kritériumokat, így csatlakozni tudna az eurózónához. A válság azonban megmutatta, hogy a belépést nagyon körültekintően kell megvalósítani, nem elég a feltételeket teljesíteni – mutatott rá.
Kiemelte: úgy kellene belépni, hogy Magyarország gazdasági fejlettsége elérje az eurózóna magországainak (legfejlettebb államainak) átlagos gazdasági fejlettségi szintjét. Emlékeztetett: az eurózónába való belépésről a kormány dönt.
Kifejtette: az eurózóna dél-európai államainak példája mutatja, ha nem elég fejlett egy állam az euróövezethez való csatlakozáskor, akkor az is előfordulhat, hogy jövedelem-átcsoportosítás történik a fejlettebb, eurót használó országok felé.
Pleschinger Gyula a meghallgatásán kifejtette: eddigi monetáris tanácstagsága hat éve alatt a monetáris tanács végig szem előtt tartotta a jegybanktörvény mind három, az MNB tevékenységére vonatkozó előírást, vagyis az árstabilitás elérésére vonatkozó pontot, a pénzügyi stabilitás fenntartására való törekvést, és a kormány gazdaságpolitikájának támogatását.
Kiemelte: a jegybank történelmi mélységbe, 7 százalékról 0,9 százalékra vitte le az alapkamatot, a válság évei után Magyarországon újra beindította a hitelezést, mind a vállalatokat, mind a lakosságot tekintve, úgy, hogy a vállalati hitelek terén napjainkban már 10 százalékot ér el az éves növekedés.
Emlékeztetett: a válságot követően óriási visszaesés következett    be a hitelezésben, a bankok is szigorították a kölcsönök feltételeit, így gyakorlatilag leállt a hitelezés. Azóta a jegybank intézkedéseinek hatására oldódtak a korlátok, a bankok is enyhítettek a feltételeiken, a kedvező konstrukciók meghozták a vállalkozások, majd a lakosság hitelfelvételi kedvét is. Jelezte: a növekedési hitelprogram (nhp) lezárását követően a jegybank elindította a piaci hitelprogramját is.
Kiemelte: az MNB nagy sikert ért el az nhp-vel, mintegy 3 ezer milliárd forinthoz jutottak a kis-és közepes cégek (kkv-k) a kedvezményes hitelkonstrukciókkal.
Az nhp eleinte nagyon rugalmas program volt, a kkv-k hitelkiváltásra és forgóeszközök vételére is igénybe vehették a kölcsönöket, de előrehaladva szigorították a feltételeket, a végére már csak beruházás finanszírozásra lehetett felhasználni – emlékeztetett Pleschinger Gyula. Hozzátette: 2016-ra az nhp elérte a célját, ettől kezdve „egészségesen” nőtt a vállalkozások által felvett hitelek nagysága.
Mellár Tamás (Párbeszéd), a bizottság alelnöke kedvezőnek ítélte, hogy a jegybanki alapkamatot 1 százalék alá szorította le az MNB, de kritikaként fogalmazta meg, hogy időközben jelentősen meggyengült a forint, ráadásul beindult az infláció is.
Pleschinger Gyula kiemelte: „a jegybanknak nincs árfolyam célja, mi a hitelezésre és a kamatpolitikára koncentrálunk.” Elmondta: az MNB-nél most az adószűrt maginflációt figyelik, már ez is elérte a 3 százalékot, ez komoly jelzés lehet a jegybank számára, hogy elkezdje a monetáris politika normalizálását.
Egy másik kérdésre elmondta: a devizatartalékoknál egy ismert szabály szerint a tartalékoknak meg kell haladnia a nettó külső rövid futamidejű adósság mértékét, ami Magyarország esetében most 15-16 milliárd euró körül van, a devizatartalékok összege pedig 24 milliárd euróra rúg – jelezte Pleschinger Gyula.

 

 

Forrás, fotó: MTI