Ugyan a népesedési trend még mindig lassú csökkenést mutat, az elmúlt évek népesedési tendenciái a magyar kormány családpolitikáját igazolják. A csökkenés megállítása hosszú folyamat, de az irány jó – közölte az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kedden az MTI-vel.
A közleményben azt írták, a fogyatkozó európai népesség problémája minden európai ország vezetését foglalkoztatja. Az utóbbi tíz év termékenységi rátáját megfigyelve az a trend látszik kirajzolódni, hogy míg a nyugat-európai országokban és a skandináv térségben a bevándorlók beáramlása ellenére is csökken ez a mutató, Közép-Európa országai, a V4-EK és a Baltikum esetében növekedés figyelhető meg.
Magyarországon a 2007-hez képest 2017-re sikerült mintegy 23 százalékkal – 1,32-ről 1,54-re – növelni a termékenységi arányszámot – derül ki az elemzésből.
Az alapítvány felhívta a figyelmet arra: a magyar kormány a kihívásra a demográfiai trend megfordításával kíván válaszolni, és ennek fontos eszköze a családtámogatás.
Emlékeztettek: Magyarországon 2010 óta az adókedvezményen keresztül nyújtott családtámogatás összege több mint tízszeresére nőtt: 2010-ben 31,5 milliárd forint volt, 2018-ra 355,6 milliárd forintra emelkedett. A kizárólag pénzbeli juttatások aránya a GDP-hez viszonyítva 2016-hoz képest 1,6 százalék helyett 2018-ban 4,6 százalékot ért el.
A július 1-jén életbe lépő családvédelmi akcióterv négy pontjával a kormány újabb lépéseket tett a demográfiai folyamatok megfordításáért – olvasható a közleményben.
Kiemelték, a jelenlegi magyar családtámogatás európai viszonylatban is kiemelkedőnek minősül. A családpolitika egyben a gazdaság mozgatórugója is, mert a gazdaságnak egyszerre biztosítja a munkaerőt, a szakértelmet, a fogyasztást és megtakarítást – tették hozzá.
A közlemény szerint az utóbbi évtizedek adatait vizsgálva szembetűnő, hogy a korábbi, “megszorításokon alapuló hibás válságkezelés” a születésszámokra is káros hatással volt: 2010-ben 90 335 gyermek született, majdnem 10 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com
