Az egyiptomi óbirodalom korából származó, csaknem 4500 éves temetőt fedeztek fel a gízai piramisok közelében – közölte szombaton a régészeti minisztérium.

    Több festett fakoporsót és mészkőszobrokat találtak a Gízai-fennsík délkeleti részén található ásatáson – olvasható a tárca közleményében. A legrégebbi sír egy mészkő családi sír az V. dinasztia korából, körülbelül i.e. 2500-ból származik.

Az AFP francia hírügynökség fotósa a temetkezési helyiségben falfeliratokat, festett fából készült szarkofágokat, állatokat és embereket ábrázoló szobrokat látott.

A minisztérium szerint a sírban két ember nyugszik: Behnui-Ka, akinek hét tisztsége volt, így pap és bíró, valamint Nvi, Kefrén (Hafré) fáraó magas rangú hivatalnoka és „tisztítója”.

Hafré, görög nevén Kefrén építtette a második leghíresebb gízai piramist. „Számos régészeti tárgyat találtunk ebben a sírban, így a sírhely egyik tulajdonosának, a feleségének és a fiának a mészkőből készült szobrait” – közölte a tárca.

Asráf Mohi, a Gízai-fennsíki ásatások főigazgatója szerint a temetőt a későkorban (i.e. 700 és 300 között) ismét használhatták. A minisztérium több, a későkorból származó hieroglifákkal ékesített fakoporsót is bemutatott.

Az elmúlt években a hatóságok egyre többek közölnek a régészeti felfedezésekről, bár Egyiptomot gyakran vádolják hanyagsággal és a tudományos pontosság hiányával.

 

 

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com