A szív-érrendszeri betegségben szenvedő paciens is nyaralhat, de jó, ha előtte gondosan felkészül. A Magyar Kardiológusok Társasága tanácsokat ad, és felhívja a figyelmet arra, hogy mire készüljenek az érintettek az utazás előtt. Hogyan válasszanak úti célt, és mire ügyeljenek, ha el szeretnék hagyni az országot. A legfontosabb azonban, hogy mindenképp beszéljék ezt meg kezelőorvosukkal.

A nyaralási szezon kellős közepén vagyunk. Ez egyrészt a kikapcsolódás, pihenés ideje, de fontos tudni, hogy ez akár fokozott terhelést is hozhat a szív- és érrendszeri betegeknek. Nemcsak a hőség, de akár a hosszú utazás, a szokatlan éghajlat, a megváltozott életritmus, vagy akár a szükséges oltások is előkészületeket igényelnek. Dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tagja ad útmutatót ahhoz, miként lehet biztonsággal nekiindulni az utazásnak.

„Az elsődleges, hogy bármilyen hosszabb út előtt konzultáljon minden szívbeteg az orvosával. Emellett persze vannak fontos, általános tudnivalók is. Az utazás minden esetben fokozott terhelést jelent, különösen, ha távoli országba indulunk. Egy hosszú repülőút nem éppen a legideálisabb egy krónikus szívbeteg számára, ahogy azok a desztinációk sem, ahol nagyon párás a levegő, vagy nagy hőség van. Ha mégis ilyen helyre készülünk, mindenképp legyünk körültekintőek. Készüljünk az éghajlati változásokra, a repülőút okozta testi hatásokra, az esetleg szükséges oltásokról tájékozódjunk, kaphatjuk-e a gyógyszerünk mellett, vagy szabad-e egy adott készítmény szedése mellett napon tartózkodnunk. Jó, ha tudjuk, hogy az adott helyen milyenek az egészségügyi körülmények, megfelelő-e az ellátás. Mindenképpen vigyük magunkkal a gyógyszereinket és nyaralás ide, vagy oda, szigorúan tartsuk be az előírásokat. Ha pedig valakinek valamilyen implantátuma van, ne felejtse otthon annak papírjait sem” – ad néhány tanácsot Gellér László professzor.

 

„A gépkocsiút ugyancsak stressz, valamint fokozott megterhelés forrása lehet. Ha a beteg a sofőr, lehetőleg tartson szünetet minden második órában, és lehetőleg ne egyedül utazzon és vezessen. Az éjszakai vezetés nem ajánlott, olyankor romlik a látás minősége, a szokásos gyógyszerek mellékhatásaként pedig a bágyadtság könnyebben jelentkezhet vezetés közben. Ha repülőgépre száll a beteg, helyezkedjen el kényelmesen az ülésen, igyon bőségesen ásványvizet, üdítőt, de kerülje az alkoholos italokat. Óránként mozgassa át a testét, különösen a lábakat a trombózis megelőzése miatt, s ha lehet, a folyosó melletti ülést kérjen. Az időeltolódás egy különleges helyzet, egyéntől függően reagálunk rá, próbáljunk minél hamarabb átállni. Kérje meg orvosát, hogy amennyiben lehetséges, angol nyelven állítsa össze az egészségi állapotáról és kezeléséről szóló jelentést, ha a külföldi tartózkodás során önnek orvoshoz kellene fordulnia. Ne végezzen több testmozgást, mint amennyi jólesik, ne fürödjön 20°C fok alatti hőmérsékletű vízben – de hosszabb ideig meleg vízben sem. Tartózkodjék a tűző naptól, védekezzék a rovarcsípés ellen. Különösen figyeljen a táplálkozására, az étel-ital higiéniájára az egzotikus országokban. Amennyiben az utazás engedélyezett, hasznos lehet, ha az orvos a megszokott gyógyszeradag dupláját írja fel. Ilyenkor a kezelést az úti cél jellegéhez igazítja: pl. váratlan hőség esetére a vizelethajtó-adag csökkentését javasolja, illetve egyéb módosításokat közöl a megszokott gyógyszeradagolási és -szedési ütem tekintetében. Orvosa felírhat gyógyszereket szokásos úti betegségek ellen is, az ön egészségi állapota és úti célja függvényében. Így a paciens hasmenés, hányás (melyek a kiszáradás veszélyét is magában hordozzák), láz, fájdalom csillapítására, különböző sérülések esetére is kiválthat gyógyszereket. Ha repülővel utazik, és esetleg pacemakere van, jelezze azt időben, mielőtt még áthalad a biztonsági kapukon. Az Európai Unió országaiba érvényes társadalombiztosítási kötvény, az E111-es nyomtatvány legyen meg önnél” – sorolja a teendőket Gellér professzor.

Ezen szívproblémák mellett általában csak fokozott elővigyázatossággal, vagy egyáltalán nem javasolt repülőre ülni:

• a szív dekompenzációja (pumpafunkciózavar a szív működésében);
• közeli infarktus, tüdőembólia,
• gyakori ájulás,
• magas vérnyomás, ha nincs kellően kezelve,
• tartós visszérgyulladás.