A Duna és a Tisza vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet (ami az olvadáskor majd le fog folyni a két folyón) a sokéves maximum közelében van. Ez a vízmennyiség azonban lefolyhat „békésen” úgy, hogy szinte észre sem vesszük, de akár rendkívüli árvizet is okozhat.

Hogy végül is mi fog történni azon múlik, hogy az olvadás milyen gyorsan történik. Önmagában a gyors hőmérsékletemelkedés nem elegendő, hanem egyidejű, nagy mennyiségű csapadék is szükséges ahhoz, hogy egy esetleges árvíz kialakulásához kellően gyors legyen az olvadás. Az Alpokban, nagy magasságokban felhalmozott hó készlet ritkán tud gyorsan olvadni, ezért egy esetlegesen kialakuló árhullám kialakulása szempontjából kisebb veszélyt jelent.

Sokkal fontosabb az alacsonyabb, 1500 méter alatti magasságokban felhalmozott hó mennyisége, de kedvező körülmények között – mint például tavaly is – nagy mennyiségben is el tud olvadni lassan, fokozatosan.

Ezért nem lehet kijelenteni, hogy idén lesz árvíz vagy sem, ez a következő időszakban, a vízgyűjtőkön bekövetkező időjárásától függ. Ez annál inkább is igaz, mert önmagában csak eső formájában lehulló csapadékból is kialakulhat árhullám, akár nyáron is (Tisza, Szolnok 1980. augusztus, Duna, Budapest 2002. augusztus). A jelenleg, a vízgyűjtőkön felhalmozott nagy mennyiségű hó csak annyit jelent, hogy a hó gyors olvadása hozzájárulhat egy nagyobb árhullám kialakulásához, de erre vonatkozólag semmilyen megbízható előrejelzés nem készíthető. Az Országos Vízjelző Szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a végbemenő folyamatokat, és naponta elemzi a kialakult helyzetet.

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Fotó: MTI/ Mohai Balázs