Nem túl lelkes hangulatban készülnek a britek a csütörtöki parlamenti választásra

Előrehozott parlamenti választást tartanak csütörtökön az Egyesült Királyságban. A kampány szerda esti zárása után közzétett utolsó felmérés tanúsága szerint a választók zömét nem lelkesíti a karácsony előtt két héttel tartandó választás gondolata.

    Az Egyesült Királyságban csaknem egy évszázada nem volt példa decemberi választásra. Legutóbb 1923-ban tartottak az év utolsó hónapjában parlamenti választást, de annak időpontja is messzebb esett a karácsonytól: abban az évben december 6-ára írták ki a választásokat.
A mostani előrehozott választás kiírását Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kezdeményezte, és az indítványt a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után, a negyedik kísérletre október végén sikerült elfogadtatnia.
A Konzervatív Pártnak az eddigi alsóházban nem volt többsége, és a képviselők többször is megszavaztak olyan sarkalatos jelentőségű, ellenzéki kezdeményezésű törvényjavaslatokat, amelyeket a tory kormány nem támogatott.
Ezek közé tartozott az a jogszabály, amely kötelezte Johnsont, hogy kezdeményezze az Európai Tanácsnál a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem hagyta jóvá a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást.
Az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt.
Boris Johnson az előrehozott választások kiírását azzal indokolta, hogy véleménye szerint konzervatív többség nélkül a brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.
Négy és fél éven belül ez lesz a harmadik parlamenti választás, két éven belül pedig a második előrehozott választás az Egyesült Királyságban.
Előzőleg 2017 júniusában, az akkori parlament mandátumának lejárta előtt éppen három évvel tartottak előrehozott választást Johnson elődje, Theresa May kezdeményezésére.
Theresa May célja az volt, hogy megerősítse politikai mandátumát az EU-val folytatandó érdemi Brexit-tárgyalások előtt.
A Konzervatív Párt az akkori felmérésekben valószínűsített fölényes győzelem helyett azonban elvesztette addigi meglehetősen szűk, 17 fős alsóházi többségét is és kisebbségi kormányzásra kényszerült, a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a szintén erősen EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával.
May háromszor is megpróbálta elfogadtatni a kormánya által elért Brexit-megállapodást a parlamenttel, mindháromszor sikertelenül, és végül idén nyáron távozott a miniszterelnöki tisztségből.
Utódja, Boris Johnson – a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának zászlóvivője – minden bizonnyal elődje sorsából vonta le azt a következtetést, hogy az általa örökölt parlamenttel, egyértelmű konzervatív többség híján nem tudja végigvinni a Brexitet.
Johnson eredeti célja az lett volna, hogy az Egyesült Királyságot már az előző, október végi Brexit-határnapon kiléptesse az Európai Unióból, akár a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikálása nélkül is, ezt akadályozta meg azonban az alsóház a kormány szándékai ellenére elfogadott törvényekkel.
A szerda este véget ért kampányban Johnson legfőbb, központi ígérete az volt, hogy ha a Konzervatív Párt többséget szerez, még karácsony előtt ismét a parlament elé kerül a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás, és az Egyesült Királyság a jelenleg érvényes január 31-i határidőre mindenképpen kilép az EU-ból.
Ehhez azonban valóban egyértelmű konzervatív többségre lenne szükség, mivel egyetlen más, bejutásra esélyes párt sem támogatja a tory kormány által elért Brexit-megállapodás ratifikálását.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt azt tervezi, hogy ha kormányra kerül, három hónapon belül új Brexit-megállapodást köt az EU-val, és ezt az egyezményt hat hónapon belül jogilag kötelező erejű népszavazásra bocsátja.
A Labour által tervezett referendum szavazólapján szerepelne az a választási lehetőség is, hogy az Egyesült Királyság maradjon az unió teljes jogú tagja.
A másik két nagy párt, a Liberális Demokraták és a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) egyértelműen a Brexit leállítására és a brit EU-tagság fenntartására törekszik.
A csütörtöki választás előtti utolsó nagyszabású, több mint 100 ezer választó megkérdezésére alapuló felmérés az előzőekhez hasonlóan azt mutatta, hogy a Konzervatív Párt többségi kormányt alakíthat, bár a konzervatívok támogatottsági előnye a kampány során érezhetően csökkent.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov nem hagyományos mérési modell alapján készült vizsgálata szerint a konzervatívok a voksok 42,6 százalékát szereznék meg, a Munkáspárt 33,8 százalékot kapna.
A cég számításai szerint ez azt jelenti, hogy az összes ellenzéki párt együttes frakciólétszámához képest a konzervatívok 28 fős többségben lennének az új alsóházban.
A YouGov szerda este, a kampány végeztével közzétett friss hangulatfelmérése azonban azt is jelzi, hogy a britek zöme nem örül a karácsony előtti választásnak.
A 2358 fős minta bevonásával szerdán elvégzett vizsgálat résztvevőinek 67 százaléka mondta azt, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem lelkesedik a csütörtöki parlamenti választásért, és mindössze 8 százalék válaszolt úgy, hogy nagyon lelkesíti a választás lehetősége.
A csütörtökön megválasztandó új alsóház december 17-én, jövő kedden tartja alakuló ülését.

 

 

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com



cool good eh love2 cute confused notgood numb disgusting fail
WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com