Hetven éve, 1949. április 4-én alakult meg Washingtonban az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO. Az eredetileg 12 tagú védelmi szervezethez a hidegháború befejeződése, a szocialista rendszer bukása után egykori ellenfele, a Varsói Szerződés volt tagállamai is csatlakoztak, a 29 tagállam között van Magyarország is.
A második világháború befejeződése után a Németország ellen még szövetségben harcoló angolszász hatalmak, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, valamint a kommunista Szovjetunió egyre nagyobb gyanakvással tekintettek egymásra. Sztálin az amerikai atommonopólium miatt aggódott, a nyugatiak pedig azért, mert a szovjet támogatást élvező kommunista pártok nemcsak Kelet-Európában, hanem Görögországban, Olaszországban és Franciaországban is megerősödtek. Truman amerikai elnök 1947-ben hirdette meg a később róla elnevezett “feltartóztatási” doktrínát, a szovjet terjeszkedés megállítását. A NATO létrehozásához vezető folyamatot az 1948-as események gyorsították fel, a csehszlovákiai és magyarországi hatalomátvétel, illetve a berlini blokád, amellyel a szovjetek az ő megszállási övezetükben fekvő, de négyhatalmi fennhatóság alatt álló Berlint akarták megszerezni.
A feltartóztatási doktrína biztonságpolitikai elemét a NATO létrehozása jelentette. Washingtonban nem tartották kizártnak, hogy a biztonságuk miatt aggódó nyugat-európai országok tárgyalásba bocsátkoznak Moszkvával, ezt megelőzendő döntöttek úgy, hogy az Egyesült Államok elkötelezi magát a nyugati demokráciák mellett. (A lehetséges német és a szovjet fenyegetéstől tartva Nagy-Britannia, Franciaország és a Benelux-államok 1948 márciusában már aláírták a kollektív önvédelemről szóló brüsszeli szerződést, amely később a Nyugat-európai Unió alapjául szolgált.) Truman elnöknek sikerült meggyőznie a kongresszust, amelyben az elszigetelődés hívei voltak többségben, hogy vegye fontolóra a katonai kapcsolatok erősítését a nyugat-európai országokkal, de a szerződés szövegének kidolgozása hosszabb időt vett igénybe.
Az észak-atlanti szerződést 1949. április 4-én 12 ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada, Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Belgium, Luxemburg és Portugália – külügyminiszterei írták alá Washingtonban. A bővítés első körében, 1952-ben csatlakozott a szerződéshez Görögország és Törökország, majd 1955-ben a hat évvel korábban létrejött Német Szövetségi Köztársaság. Ugyanebben az évben jött létre a keleti tömb katonai szervezete, a szovjet vezetésű Varsói Szerződés (VSZ). Spanyolország 1982-es belépésével a NATO-tagállamok száma 16-ra emelkedett. A hidegháború befejeződése után, 1999-ben csatlakozott a volt VSZ-tag Magyarország, Lengyelország és Csehország, majd 2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, 2009-ben Albánia és Horvátország, és eddigi utolsóként 2017-ben Montenegró. Észak-Macedóniát idén februárban hívták meg a tagállamok közé, jelenleg is zajlik a csatlakozási jegyzőkönyv ratifikációs folyamata.
A húsz évre kötött, 1969-ben megújított szerződés értelmében a tagállamok a bármelyikük elleni fegyveres támadást valamennyiük elleni támadásnak tekintik, és segítséget nyújtanak a megtámadottnak. (Eme 5. cikkely alkalmazására csak egyszer, az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadás után került sor.) Ebből a célból kötelezik magukat, hogy védelmi erőiket saját lehetőségeik kihasználásával és egymás kölcsönös támogatásával állandóan növelik. Ez a feltétel azt jelenti, hogy a tagállamok védelmi kiadásokra a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát fordítják, de ezt tavaly csak nyolc állam teljesítette, 12 fel sem vázolta az ide vezető menetrendet. Magyarország azon 9 ország közé tartozik, amelyek világos tervvel rendelkeznek, a hazai védelmi kiadások 2024-re érik el a NATO által megkövetelt szintet.
A NATO legfelső szerve az évente kétszer ülésező Észak-atlanti Tanács, amely határozatait egyhangúlag hozza. Az ülésszakok között az Állandó Tanács irányítja a szervezet munkáját, ennek tagjai a tagállamok nagyköveti rangú delegátusai. Az Észak-atlanti Közgyűlés a tagállamok parlamenti képviselőiből áll, és évente kétszer tanácskozik, döntési jogköre nincs, javaslatokat, ajánlásokat tesz a tanácsnak. Az Észak-atlanti Tanács végrehajtó szerve a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Titkárság, élén a főtitkárral. A tisztséget hagyományosan európai politikus, 2014 óta a norvég Jens Stoltenberg tölti be, akinek megbízatását idén márciusban 2022. szeptember 30-ig hosszabbították meg ki.
A NATO legfelsőbb katonai szerve a tagállamok vezérkari főnökeiből álló Katonai Bizottság. Végrehajtó szerve a Nemzetközi Katonai Törzs, valamint a stratégiai parancsnokságok. A NATO európai erőinek főparancsnoka hagyományosan amerikai, a tisztség jelöltje Tod Wolters tábornok, aki Curtis Scaparrotti tábornokot váltja. A szövetség politikai székhelye Brüsszelben, az Európai Szövetséges Főparancsnokság (SHAPE) székhelye a belgiumi Mons-ban van.
A NATO aktívan járul hozzá a nemzetközi béke és biztonság megteremtéséhez, a válságkezeléshez. Első katonai beavatkozására 1995-ben a boszniai háború idején került sor, azóta egyre inkább a többnemzeti műveletek alkalmazását tartja szem előtt. Ma nagyjából 20 ezer katona vesz részt NATO-missziókban a világ különböző térségeiben, komplex földi, légi és haditengerészeti műveletekben, ezek közül a legfontosabb a koszovói, az afganisztáni és a földközi-tengeri misszió.
Forrás: MTI.hu
Fotó: pexels.com
