Február 23-án lesz hatvanéves Naruhito japán császár, a világ legrégibb uralkodóházának 126. tagja, és az első a Krizantém Trónon, aki már a második világháború után született. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:
Akihito császár (akkor még trónörökös) és Micsiko császárné első gyermeke 1960. február 23-án a császári palota kórházában jött a világra a magát Amateraszu napistennőtől eredeztető, két és fél évezrede folyamatosan uralkodó császári családban. A házaspár az évezredes hagyományt megtörve, amely szerint a császári gyermekeket hároméves koruktól elválasztották szüleiktől, fiukat öccsével, Fumihitóval és húgával, Szajakóval együtt otthonukban nevelték.
Naruhito a legelőkelőbb japán iskolákba járt, 1982-ben történelemből diplomázott a Gakusuin magánegyetemen, majd évezredes hagyománnyal szakítva 1983-tól három évig külföldön, az oxfordi Merton College-ban tanult. Diplomamunkájának témája a 18. századi hajózás volt a Temze folyón, Oxfordban töltött éveiről később könyvet írt. Az egyetemen a sportban is kiváló eredményeket ért el, bejárta Európát és megismerte az európai uralkodóházak tagjait. Hazatérve ismét a Gakusuin egyetemre iratkozott be, a történelem mesterképzést 1988-ban fejezte be. A következő évben Hirohito halála után apja lett a császár, őt pedig hivatalosan is koronaherceggé nyilvánították.
Az egyetemen ismerte meg jövendő feleségét, apjához hasonlóan ő is „rangon aluli”, polgári származású lányt választott. Ovada Maszako kétszer utasította vissza Naruhito házassági ajánlatát, mert nem akarta feladni diplomáciai karrierjét és feltehetően a rá váró hivatalos kötelezettségek, a császári udvartartás szigorú szabályai is visszariasztották. Maszako csak harmadszorra, 1992 decemberében mondott igent, a császári pompával megrendezett esküvőt 1993-ban tartották.
Az elkövetkező években az ifjú párra nagy nyomás nehezedett, amiért nem született gyermekük, mert a törvény szerint a császári trónt csak fiúörökös foglalhatja el. Maszako 1999-ben elvetélt, amiért az udvar a szenzációhajhász sajtót tette felelőssé. A depressziója miatt a nyilvánosságtól egy időre visszavonult hercegnő 2001-ben lánygyermeknek adott életet, és mivel a királyi családban 1965 óta nem született fiú, heves viták kezdődtek a nőági öröklés bevezetésének kérdéséről. Ezek aztán elcsitultak, amikor Naruhito öccsének 2006-ban fia született, így az öröklési rend szerint Naruhitót nem lánya, hanem öccse, Fumihito, őt pedig annak fia, Hiszahito herceg követi majd. Naruhito aktív szerepet vállalt lányuk, Aiko hercegnő felnevelésében. A hercegnő Tokióban jár iskolába, de apja nyomdokaiban haladva 2018-ban egyedül töltötte a nyarat az angliai Eton College-ban.
Az egykor élő istenként tisztelt császárnak az 1947-ben elfogadott alkotmány szerint a politikában csak szimbolikus szerepe van, de továbbra is a nemzet jelképének számít és hatalmas tisztelet övezi. A császári család az elmúlt évtizedekben egyre több közvetlen gesztust tett népe felé, ebben nemcsak Akihito császárnak, hanem a trónörökösnek is szerepe volt. Naruhito rendszeresen végzett karitatív munkát, 2011-ben ellátogatott a fukusimai atomerőmű-balesetet okozó földrengés és szökőár sújtotta területekre, felkereste a katasztrófa túlélőit. Nemzetközi jószolgálati tevékenysége során 30-nál több országba látogatott el, és számos országból érkezett küldöttségeket, diplomatákat, művészeket, vendégeket fogadott. Világszerte ismert környezetvédelmi tevékenységéről, különösen a vízvédelemmel kapcsolatban aktív. Szenvedélye a középkori japán történelem és a vízi közlekedés, kevés szabadidejében teniszezik, kocog, hegyet mászik és brácsán játszik, zenészként már a nyilvánosság előtt is fellépett.
Az idős, betegeskedő Akihito császárt – akinek helyét 2012-ben szívműtétje idején fia vette át – egyre inkább nyomasztották az uralkodással járó kötelezettségek, és fontolgatni kezdte lemondását. (Hasonlóra kétszáz éve nem volt példa Japánban, legutóbb 1817-ben Kókaku császár mondott le fia javára.) Mivel az alkotmány erről nem rendelkezik, a parlament 2017 nyarán három évig érvényben lévő jogszabályt fogadott el, amelyet kifejezetten Akihitóra szabtak. A cél az volt, hogy a jövendő uralkodók ne követhessék könnyen példáját, hiszen a császári család tagjainak száma egyre csökken, ami egyre nehezebbé teheti a trónöröklést.
A 85 éves Akihito 2019. április 30-án mondott le, ezzel lezárult a nevéhez kötődő heiszei (békét teremtő) uralkodói korszak. Az 59 éves Naruhito másnap, május 1-jén lépett a Krizantém trónra, és megkezdődött a reiva (gyönyörű harmónia) korszaka Japánban. Az új császár első nyilatkozatában így fogalmazott: „Szeretnék kötelességemnek eleget tenni mint az állam jelképe, miközben mindig jelen leszek a japán nép számára, és osztozom velük örömben és bánatban”.
A hivatalos ceremóniát 2019. október 22-én rendezték meg, az első ízben a tévé által is közvetített szertartáson 120 állam- és kormányfő, összességében 210 ország és számos nemzetközi szervezet képviseletében mintegy hétezer vendég volt jelen. A koronázás első részében a koronaékszerek – egy kard, egy nyaklánc és egy tükör, amelyet Amateraszu napistennő adott leszármazottjának, a dinasztiát alapító első császárnak – játszották a főszerepet (Japánban az uralkodónak nincs koronája). Miután ezek révén szimbolikusan bejelentették a sintó istenek világában az új császárt, Naruhito a nyilvánosság előtt fellépett a hatalmas pavilonszerű Krizantém Trónra (Takamikura) és elmondta trónfoglaló beszédét, amelyet a jelenlévők háromszoros banzáj felkiáltása követett. Az új uralkodó a 19. században készült sötétnarancssárga öltözéket és fejdíszt viselte, amelyet csak a császárok vehetnek fel különleges alkalmakkor, és egy valamivel kisebb trónon mellette ült Maszako császárné.
Forrás: MTI
