A Brown Egyetem tudósai megtalálták a módját annak, hogy ne mikrocsipekkel, hanem kicsiny molekulákkal kódoljanak és dekódoljanak felvételeket; a kémiai számítógép legalább 98 százalékos pontossággal működik.

    A PLOS One tudományos folyóiratban mutatták be az amerikai kutatók tanulmányukat arról, hogy a kismolekulás információtárolás képes sikeresen kódolni több mint százezer bitnyi digitális felvételt szintetikus metabolimokra.
Korábban kutatók információtárolásra már használtak olyan biomolekulákat, mint a DNS. Új tanulmányukban egy másfajta molekulát vontak be, a metabolitokat, amelyek kisebbek, jóval sokfélébbek és megvan az adottságuk arra, hogy információt tároljanak jóval tömörebben, mint a genom.
A metabolitok az anyagcsere köztes és végtermékei. A metabolom kismolekulás metabolitok összesége egy élőlényben vagy sejtben, szövetben, szervben. A metabolom egy hihetetlenül információgazdag rendszer sokszínű kémiai, szerkezeti és biológiai dimenziókkal – írták tanulmányukban.
A Brown Egyetem kutatói folyadékkezelő robotokat használtak a digitális információ leírásához és tömegspektrométerrel olvasták le a metabolitok helyeit és identitását. Képesek voltak információt kódolni egy képről, majd dekódolni, hogy újra felrajzolják azt 98-99,5 százalék pontossággal.
Tanulmányukban a kutatók egy HOPE (remény) felirattal ellátott horgony és zászló képet alkották meg így a kémiai számítógépen.
„A molekuláris hardver vagy kémiai számítógép még tudományos fantasztikus jelenségnek tűnhet, de a biológia megmutatta azt, hogy lehetséges létrehozni” – mondta Jacob Rosenstein, a tanulmány vezető szerzője.
A tanulmány betekintést nyújt a kismolekulás kémiai információrendszerek előnyeibe és korlátaiba – olvasható a folyóirat honlapján.

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com