Megnyílt Keleti Éva Élet/Kép című retrospektív kiállítása kedden a Műcsarnokban, ahol a fotóművész több száz műve, köztük még soha sem látott korábbi képei és több tucatnyi, az elmúlt évben készült friss alkotása látható.
A február 2-ig látogatható tárlaton hat évtizednyi fotográfiai pálya színe-javát mutatják be az 1950-es évektől máig. A kiállításon a történeti, szakmai háttér mellett a személyes, családi mozzanatok is megjelennek – hangzott el a kiállítás keddi sajtóbejárásán.
Szegő György művészeti igazgató köszöntője után Keleti Éva és Szarka Klára kurátor közösen mutatta be a tárlatot, amelyen eleven riportok, groteszk életképek, bravúros táncfotók, sztárportrék, lélekbúvár arcképek láthatók. A képek a korszak kulturális életének szereplőit mutatják be, az irodalom, a színház, a zene, a fotográfia területén alkotók portréit tárják a nézők elé.
Szarka Klára arról beszélt, hogy a kiállításon nemcsak a múlt nagyságai, hanem a ma emberei is helyet kaptak. Keleti Éva újrakezdte, vagyis folytatta a pályát. Csaknem harminc évnyi kihagyás után, 88 évesen megint aktívan fényképez – mondta. Kiemelte, hogy lefotózta a kaposvári négyes ikrek közül még élő három fivért – 64 év után újra.
A kurátor szerint Keleti Éva sokakat fölkeresett egykori kedves modelljei közül: Törőcsik Marit, Gálvölgyi Jánost, Orosz Adélt és másokat. De több tucatnyian – például Maurer Dóra, Vecsei H. Miklós vagy Schiff András – most először álltak immár digitális kamerája elé.
„Az egész Műcsarnokot meg tudnám tölteni Keleti Éva képeivel, annyi remekműve van” – hangoztatta Szarka Klára, aki szerint olyan tárlatot készítettek, amely minden generációnak, a fiataloknak is szól. Mint mondta, fontos számára, hogy a nézők megismerjék a múlt elemeit és a fotótörténetet is, de belássák azt, hogy a lényegi dolgokban nincs nagy különbség. „Az emberek ugyanúgy szomorkodtak, örültek, szerelmesek voltak, megijedtek, féltek a hatalomtól, vagy ünnepelték” – fogalmazott.
A kiállítás, amelynek látványtervezője Vízvárdi András, négy teremből áll. Az első teremben Keleti Éva első életkorszakát mutatják be. A fotóművész 1955-től riporter volt a Magyar Fotónál, majd jogutódjánál, a Magyar Távirati Irodánál (MTI). A következő terem, amelynek nem hivatalos címe Fotográfus és bizalom, a pályának az 1976 és 1989 közötti időszakát mutatja be, amikor Keleti Éva az Új Tükör képszerkesztője és fotóriportere volt.
Modelljeivel, köztük színészekkel, táncosokkal a fotós olyan bizalmi kapcsolatba tudott kerülni, hogy nemcsak a lakásukba, hanem az életükbe is beengedték – mondta a kurátor, megemlítve, olyan képek születtek, mint a legendás Ruttkai-Latinovits kettős portré. Kiemelte: a tárlaton Keleti Éva emblematikus képei közül is látható néhány, de olyan gazdag életműről van szó, amelyben újabb és újabb emblematikus képeket találnak.
Szarka Klára szerint a harmadik terem címe lehetne Toll-kard-kamera, ez Keleti Éva személyes hátterét, családját, felmenőit mutatja be, akik között van Miklós Jutka költő, fotográfus és Kabos Endre kardvívóbajnok. Ebben a teremben látható ízelítő a fotóművész táncképeiből is. A hátsó terem az újrakezdés terme, ahol a digitális technikával készült képeket mutatják be – mondta a kurátor.
Keleti Éva elmondta: elhatározta, hogy újrakezdi a fényképezést, és márciusban találkozott Fábián Évivel, aki segítette munkáját. Szerette volna régi barátait újra lefotózni, emellett azokat a művészeket, akik akkor indultak, amikor pályája közepén tartott, továbbá a mai generáció tagjait, a ma pályán lévő neves művészeket. Minden telefonhívásra mindenki igent mondott – idézte fel, kiemelve, hogy így teljes művészeti keresztmetszetet adhatott képeivel.
Mint mondta, olyan képek is láthatók a tárlaton, amelyek munkájába engednek betekintést és abba, hogyan élt az 1960-as, 70-es években. „A tárlat egy kor fotográfus metszete, ami számomra az életet jelentette” – fogalmazott a kiállításról, amelyhez kapcsolódva Élet/Képek címmel kötet is megjelent alkotásaiból.