A villámok működését még ma sem értjük igazán, és bár akadnak kimondottan veszélyes helyek, gyakorlatilag oda csap be a mennykő, ahová akar – mondta Márton Pál villámvédelmi szakember a szombati Magyar Hírlapnak.

    Az újság azért kérdezte Márton Pált, mert csütörtökön egy viharban a Tátra lengyel oldalán négy, míg szlovák részén egy ember meghalt a villámcsapások következtében, több mint százan pedig megsérültek.

A szakértő szerint a lengyelországi Nagy-Giewonton 1901 óta álló hatalmas, tizenöt méter magas vaskereszt miatt a terület kimondottan veszélyes.

Villámcsapás esetén a több millió voltos feszültség lényegesen könnyebben továbbterjed a meredek ösvények mentén rögzített, mászást segítő drótkötelekben, mint a sziklákban vagy az azokat fedő vékony földrétegben. Még az is a végzettel néz farkasszemet, aki egy-két kilométerrel arrébb kapaszkodik a láncokba a szikraképződéskor.

Márton Pál kitért rá: egy villám általában nyolc-százhúsz milliszekundumig tart, ám e rövid idő alatt is hatalmas energiát bocsát ki.
A szikra jellemzően nem vastagabb, mint egy női kisujj – olvasható a Magyar Hírlapban.

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com