Sikerként könyvelte el a vasárnapi, eredménytelen macedóniai népszavazást a kormány és az ellenzék is: Zoran Zaev balközép miniszterelnök szerint győzelem, hogy a többség igennel szavazott, míg a jobboldal úgy véli, az alacsony részvételi arány azt tükrözi, hogy az emberek nem értenek egyet az ország nevének megváltoztatásával.
A választási bizottság honlapján közölt előzetes eredmények szerint a szavazatok 98,61 százalékos feldolgozottsága mellett a választásra jogosultak 36,87 százaléka válaszolt a véleménynyilvánító népszavazáson arra a kérdésre, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt. A voksolók 91,48 százaléka szavazott igennel, 5,64 százaléka pedig nemmel a feltett kérdésre.
Noha Zoran Zaev korábban kilátásba helyezte lemondását a népszavazás kudarca esetére, vasárnap már inkább arról beszélt, hogy azok véleményét nem veszik figyelembe, akik távolmaradtak, és csak az számít, hogy a résztvevők inkább igennel vagy nemmel válaszoltak-e. Az előzetes eredmények közlése után kijelentette: az emberek túlnyomó többsége igennel válaszolt, ezért kezdeményezni fogja a parlamentben az alkotmánymódosítást és a névváltoztatást, és ha az ellenzék nem fogadja el a nép többségének döntését, és nem lesz meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados parlamenti többség, akkor előrehozott parlamenti választást fog kezdeményezni, amelyet már novemberben megtarthatnak.
Hrisztijan Mickoszki, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) elnöke a kormányfő kijelentéseire reagálva azt mondta: a macedónok döntöttek, és azt akarják, hogy az ország megtartsa a nevét, Zoran Zaevnek pedig nem az előrehozott választásokkal kell foglalkoznia, hanem véglegesen vissza kell vonulnia a politikai szerepvállalástól, hiszen politikája megbukott.
Johannes Hahn uniós bővítési biztos és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Twitteren gratulált a macedónoknak az igennel szavazóknak. Az uniós politikus az üzenetben azt is világossá tette, azt várja a macedón politikusoktól, hogy tartsák tiszteletben a nép döntését, és felelősséggel, egységben lépjenek előre az ország érdékében. Jens Stoltenberg megismételte korábbi kijelentését, miszerint a NATO ajtaja nyitva áll Macedónia előtt, de előbb minden szükséges intézkedést meg kell tenni. Ez azt jelenti, hogy a nyugat-balkáni országnak meg kell változtatnia az alkotmányát, és a júniusban megkötött macedón-görög egyezményt a szkopjei után az athéni törvényhozásnak is ratifikálnia kell.
A macedón-görög egyezmény lezárja a 27 éve húzódó vitát a két ország között, a benne foglaltak értelmében Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
Fotó: MTI
