Felszámoltak egy orosz kémhálózatot Litvániában – jelentette be Saulius Skvernelis, a balti ország miniszterelnöke csütörtökön.

    A kormányfő szerint a litván biztonsági szolgálatok időben cselekedtek, és megakadályozták az ország nemzetbiztonsága ellen irányuló tevékenységet. “Nem különálló esetekről van szó, hanem az államunk ellen irányuló módszeres cselekvésről” – hangsúlyozta a litván miniszterelnök.

A litván ügyészség szerdán közölte, hogy a kémügy miatt több litván és egy orosz állampolgárt vettek őrizetbe az idén. A tájékoztatás szerint a szocialista párti Algirdas Paleckis volt parlamenti képviselő is hatósági őrizetben van. Paleckist korábban elítélték a Litvánia elleni szovjet agresszió tagadása miatt.

Az orosz külügyi tárca reagálásában a történteket az oroszellenes politika újabb megnyilvánulásának nevezte.

Evaldas Pasilis litván főügyész szerint az orosz hírszerzést különösen egy folyamatban lévő per érdekelte, amelyben a litván függetlenségi mozgalom 1991-es elfojtására tett szovjet kísérletet tárgyalják.

Az idén a litván vádhatóság indítványozta, hogy a litván televízió épülete ellen 1991 januárjában végrehajtott támadással összefüggésben az illetékes vilniusi bíróság ítéljen el hat vádlottat távollétében. Az öt orosz és egy fehérorosz állampolgár elleni ítéletet 2019 februárjában várják. Moszkva illegálisnak minősítette a pert, és megtagadja a gyanúsítottak kiadatását, ahogy elutasította azt is, hogy meghallgassák tanúként Mihail Gorbacsov volt szovjet elnököt a törvényszéken.

1991 januárjában a szovjet vezetés a hadsereg különleges egységeinek bevetésével próbált gátat vetni Litvániában az elszakadási törekvéseknek. Január 11-én ejtőernyős kommandósok foglalták el a litván védelmi minisztérium központi épületét, a sajtóházat és a DOSZAAF szovjet félkatonai szervezet központját. A szovjet katonaság 13-án megszállta a litván rádió és televízió központját, az akció során 14 civil meghalt, 164 megsebesült, 64 pedig eltűnt. A vilniusi parlamentet mintegy százezer ember védelmezte élő pajzsként, a városban több helyen barikádokat emeltek. A vérontás miatt és a széles körű nemzetközi tiltakozás hatására január 14-én a páncélosok visszavonultak az utcákról, majd a 1991. február 4-9-i népszavazás eredményeképpen Litvánia független állam lett. A szovjet Államtanács végül 1991. szeptember 6-án ismerte el Litvánia kiválását a Szovjetunióból.

A vilniusi események miatt a litván határokon kívül élő 80 orosz, fehérorosz és ukrán állampolgárságú személy ellen adott ki nemzetközi körözést a balti ország.

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com