A lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért hárman kapják a kémiai Nobel-díjat

A lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért egy amerikai, egy brit és egy japán tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

    Az indoklás szerint a könnyű, újratölthető és tartós lítiumion-akkumulátorokat napjainkban a mobiltelefonoktól a laptopokon át az elektromos autókig használják. Világszerte ezekkel működnek a hordozható elektronikai eszközök, amelyeket a kommunikációhoz, a munkához, a tanuláshoz vagy például a zenehallgatáshoz használnak. Jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát tudnak elraktározni, lehetővé téve ezzel a fosszilis energiától mentes társadalmat.
A lítiumion-akkumulátor alapjait az 1970-es évek olajválsága idején fektette le Stanley Whittingham. Az általa fejlesztett akkumulátor azonban túlságosan is robbanásveszélyes volt ahhoz, hogy használható legyen. John Goodenough később áttörést ért el, amely aztán jóval erősebb akkumulátorok kifejlesztéséhez vezetett, és végül Josino Akira 1985-ben megalkotta a kereskedelmi forgalomban használható első lítiumion-akkumulátort. “A lítiumion-akkumulátorok forradalmasították az életünket, amióta 1991-ben piacra kerültek. Lefektették a vezeték nélküli, fosszilis energiától mentes társadalom alapjait és nagy hasznára vannak az emberiségnek” – összegzett indoklásában a Nobel-bizottság.
Janáky Csaba vegyész, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének munkatársa szerint a kémiai Nobel-díj egy nagyon régóta várt elismerés a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért. A tudományos közösség már 10-15 éve minden évben azt várta, hogy mikor ismerik el a felfedezést, mert azon túl, hogy tudományosan is nagyon érdekes területet indított el, megváltoztatta a mindennapi életünket is.
A 97 éves John B. Goodenough a németországi Jénában született. A Yale Egyetemen matematikusként végzett, a Chicagói Egyetemen fizikából diplomázott 1952-ben. Kutatott az MIT Lincoln Laboratóriumában, majd az 1970-80-as években az Oxfordi Egyetem Szervetlen Kémia Laboratóriumát vezette, ahol munkatársaival kifejlesztette a lítiumion-akkumulátor katódjának innovatív anyagát. 1986 óta a Texasi Egyetem austini intézményének gépipari és anyagtudományi professzora, csoportjával jelenleg is folytatja kutatásait.
John Goodenough a Texasi Egyetem által kiadott közleményben mondott köszönetet, hangsúlyozva, hogy mekkora megtiszteltetést jelent számára a díj. “Élj 97 évig, és bármit elérhetsz” – fogalmazott Goodenough, aki a Nobel-díj történetének legidősebb kitüntetettje. “Köszönöm a barátaimnak, hogy támogattak és segítettek engem egész életemben” – tette hozzá.
Janáky Csaba felidézte, hogy konferenciákon találkozott John Goodenough-fal, és a kémikus mindig elmondta, hogy igazából nem sejtette, felfedezésük milyen fejlődéshez vezet, csak ígéretes alkalmazásnak tűnt először, nem várhatták, hogy ilyen áttörést fog eredményezni.
Az 1941-ben született Stanley Whittingham az Oxfordi Egyetemen szerezte kémiadiplomáját. Posztdoktori tanulmányait a Stanford Egyetemen végezte, majd 1972-84 között az Exxon kőolajipari vállalat kutatócégénél dolgozott, ahol felfedezték a lítiumakkumulátor katódját. Jelenleg az amerikai Binghamton Egyetem professzora.
Whittingham reményét fejezte ki, hogy a díj ráirányítja a “nagyon is szükséges” figyelmet az energia jövőjére. Közleményében a brit tudós azt írta, a kutatás, amelynek 30 éve részese, segítette a haladást abban, hogy “miként tároljuk és használjuk az energiát alapvető szinten”.
Josino Akira 1948-ban született Szuitában, a Tokiói és az Oszakai Egyetemen diplomázott. 1972-től a Kawasaki cég kutatólaboratóriumában dolgozott, ahol 1983-ben kifejlesztette a lítiumion-akkumulátor újratölthető prototípusát. Jelenleg az Asahi Kasei vállalat kutatója, ahol a jövő technológiáin dolgozik és a nagojai Meidzso Egyetem professzora.
A japán tudós a fiatal kutatóknak szóló bátorításként értékelte a tudományos elismerést. Mint mondta, bízott abban, hogy felfedezéseik előbb-utóbb kiérdemlik a Nobel-díjat, de nem számított arra, hogy ez ennyire “hamar” bekövetkezik. A lítíumion-akkumulátorok előnyeivel kapcsolatban Josino Akira megemlítette a klímaváltozás ügyét, amely szerinte jelentős kihívás az emberiség számára.
Janáky Csaba szerint ugyanakkor 10-15 évvel ezelőtt még inkább indokolt lett volna ez a Nobel-díj, mivel kicsit már más irányt vettek a kutatások. Ennek oka, hogy a lítium, amelyet főként Dél-Amerikában bányásznak, viszonylag kevés helyen fordul elő a Földön könnyen elérhető formában. “Jelenleg inkább abba az irányba megy a tudomány, hogy milyen egyéb aktív komponenst tudunk találni a lítium helyett, de ezek a kutatások még kezdeti stádiumban vannak” – mutatott rá Janáky Csaba.
A kitüntetettek összesen 9 millió svéd koronával (276 millió forintos összeggel) gazdagodnak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Forrás: MTI

Fotó: ksh.hu

cool good eh love2 cute confused notgood numb disgusting fail
WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com