Lettországban a parlamenti képviselők ezentúl nem titkos szavazással választják meg az államfőt – határozott csütörtökön a rigai törvényhozás, amely az erről szóló jogszabályt harmadik, utolsó olvasatban nagy többséggel elfogadta.

    A korábbi törvény módosítását a 100 fős parlament 85 képviselője támogatta.
A törvényhozás sajtóirodája szerint a módosított törvény 2019. január elsején lép hatályba. A tájékoztatás szerint szükséges, hogy kezdeményezzék az elnökválasztásról szóló törvény módosítását is, amelyet még a jelenlegi törvényhozás ideje alatt fogadnak el. Az országban október hatodikán tartanak parlamenti választásokat.
A törvénymódosítást – egy évvel a 2019 nyár elejére tervezett következő elnökválasztás előtt – az ellenzéki centrista Régiók Szövetsége kezdeményezte. Az elnök megválasztása az egyetlen olyan kérdés, amelyben a parlamenti képviselők titkos szavazással határoztak. Minden egyéb törvénytervezet és határozat kérdésében, beleértve a tisztségviselők kinevezését is, nyílt szavazással döntenek.
A hatályos lett alkotmány szerint az ország elnökét a képviselők választják meg titkos szavazással. A jelöltnek meg kell szereznie a százfős törvényhozás 51 képviselőjének támogatását.
Az államfőnek jelképes, ceremoniális szerepe van. A végrehajtói hatalom egésze a kormányé, a törvényhozói pedig a parlamenté. Az államfőt csupán egyszer lehet újraválasztani, így csupán nyolc évig maradhat valaki ebben a tisztségben.
A 2015 júniusában megtartott elnökválasztást komoly feszültség övezte, és nem volt mentes intrikák sokaságától. A jelenlegi elnöknek, Raimonds Vejonisnak csupán a voksolások ötödik körében sikerült megszerezni a tisztség elnyeréséhez szükséges többséget.
A lett parlament korábban elutasította különböző politikai erők javaslatát, amelyek az elnökválasztás rendjének megváltoztatását igyekeztek elérni, többek között azt is, hogy ne a parlament, hanem a szavazópolgárok döntsenek közvetlen szavazással az államfő személyéről.

 Forrás: MTI