Az Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation, ETUC) magyarországi tagszervezetei szerint a munkavállalók egyre inkább tartanak a járvány hatásaitól, ideértve a munkából történő kiesésük következményeit is.

    A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által pénteken a tagszervezetek nevében az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint javasolják: a munkáltatóknál, ahol a járvány miatt előfordulhat, hogy a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének egyeztessenek a szakszervezetekkel. Ez azért is fontos szerintük, mert a hatályos munkajogi szabályozás erre a helyzetre nem (vagy nem feltétlen) nyújt minden tekintetben megfelelő és részletes eljárási protokollt.
A szakszervezetek kiinduló alapnak a kötelező egészségbiztosításról szóló törvényt tekintik, amely szerint keresőképtelen az is, „.akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható”.
Ez a helyzet előállhat akkor is, ha a munkavállaló nem beteg, de környezetében előfordult fertőzés, így elkülönítését, járványügyi megfigyelését rendelik el, vagy járványügyi zárlat alá kerül. Ebben az esetben, ha a munkáltató nem tudja biztosítani az otthoni munkavégzés feltételeit, a munkavállaló táppénzre jogosult. A biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének harmincad része lehet – írták.
A szakszervezetek szerint a törvényi szabályozáson túl szükség lenne a munkáltatóknál olyan munkáltatói rendelkezésre és/vagy kollektív megállapodásra, ami részletesen szabályozná az ilyen esetekben az eljárást mielőtt eluralkodik a pánik.
A koronavírus terjedése, és az emiatt elrendelt fizikai, közegészségügyi korlátozások a munkáltatótól független tényezők, részéről nem elhárítható, tehát a zárlat idején az alapbér megfizetésére sem köteles. Ez az „elháríthatatlan külső ok” azonban szűken értelmezendő, és alapvetően közegészségügyi kérdés – mutatnak rá.
Addig, amíg nincs ilyen irányú konkrét orvosi intézkedés, eljárás vagy konkrét, közvetlen kockázat az adott munkahelyen, a döntés a munkáltatói érdekkörben merül fel. Ha tehát az adott munkáltató nem szó szerint vett „elháríthatatlan külső” kényszerből (például állami, közegészségügyi intézkedés miatt), hanem például preventív jelleggel, saját döntése alapján függeszti fel a munkavégzést, akkor az állásidő szabályai szerint a munkavállalóknak alapbért kell fizetnie – fejtik ki véleményükben a szakszervezetek.

 

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com