Kétévente kiadott védelmi jelentésében Dél-Korea idén felhagyott azzal, hogy ellenségesnek nevezze Észak-Koreát, ahogy az korábban szokványos volt – derült ki a dél-koreai védelmi minisztérium által kedden közzétett, legfrissebb védelmi dokumentumból. A lépés része lehet annak az egyértelmű szöuli törekvésnek, hogy elősegítse a két ország megbékélési folyamatát.
A Dél-Korea védelmi politikáját értékelő fehér könyv legutóbbi kiadása már nem használja az “ellenség”, a “főellenség”, illetve a “jelenlegi ellenség” kifejezéseket Észak-Koreára.
A dokumentumban az ellenséges kifejezés inkább csak tágabb nemzetbiztonsági fenyegetésekkel összefüggésben fordul elő. A dél-koreai védelmi minisztérium keddi közleménye szerint már nemcsak esetleges észak-koreai fenyegetéseket tekintenek ilyennek, hanem a transznacionális és nem katonai jellegű fenyegetéseket is. A jelentés emellett részletesen foglalkozik az észak-koreai hadseregben történt változásokkal, valamint a dél-koreai hadsereg fejlesztési stratégiájával is.
Az “ellenséges” kifejezés használata hosszú ideje megszokott volt a két Korea között, és észak szerint ez annak ékes bizonyítéka, hogy maga Dél-Korea mennyire ellenséges Észak-Koreával szemben. Az ország első ízben egy 1995-ös dokumentumban nevezte Észak-Koreát “főellenségnek”, egy évvel azután, hogy Phenjan azzal fenyegetőzött, hogy “lángtengerré” változtatja Szöult.
A 2000-es években a két ország közti kapcsolatokban némi enyhülés volt tapasztalható, ebben az időszakban Dél-Korea kerülte az ellenség kifejezés használatát, de az évtized végén ismét megjelent a szó a dél-koreai védelmi dokumentumban, miután 2010-ben Észak-Koreát okolták a Cshonan nevű dél-koreai korvett katasztrófájáért, amelyben 46 tengerész halt meg. A dél-koreai vizsgálatok szerint a hajót egy észak-koreai tengeralattjáróról kilőtt torpedó süllyesztette el.
A 2016-os védelmi jelentés úgy fogalmazott, Észak-Korea a tömegpusztító fegyverek, a kibertámadások, valamint a terrorcselekmények lehetősége miatt jelentős fenyegetés Dél-Korea biztonságára nézve, és ameddig ezek a fenyegetések fennállnak, a phenjani rezsim és hadsereg Dél-Korea ellensége marad.
A dél-koreai konzervatív politikai csoportok várhatóan bírálattal fogadják majd a szóhasználat változását, mivel szerintük Mun Dzse In dél-koreai elnök közeledése Észak-Koreához aláássa az ország biztonsági helyzetét.
Mun Dzse In dél-koreai elnök 2017-ben lépett hivatalba, 2018-ban a két koreai vezető háromszor is találkozott a feszültségek csökkentésének céljából. Ennek jegyében a két Korea egyebek közt határellenőrzési posztokat semmisített meg a közös határon. Sok konzervatív azonban úgy látja, hogy Dél-Koreának nem lett volna szabad beleegyeznie hagyományos, a fegyverzet csökkentését célzó kezdeményezésekbe, ameddig az észak-koreai nukleáris fenyegetés változatlan.
Mun Dzse In fontos szerepet játszik az Észak-Korea és az Egyesült Államok közti közvetítésben is, beleértve Donald Trump és Kim Dzsong Un első találkozóját, amelyet 2017 júniusában tartottak Szingapúrban. Az Észak-Korea atomfegyver-mentesítését célzó nemzetközi törekvésekkel azonban nem sikerült áttörést elérni a szingapúri csúcstalálkozó óta.
Kim Dzsong Un múlt héten Hszi Csin-ping kínai államfővel találkozott, akivel feltételezések szerint áttekintette a Donald Trump amerikai elnökkel tervezett újabb csúcstalálkozójának előkészítését is.
Forrás/fotó: MTI.hu
