Fontos célként jelöli meg az oktatási ágazat fejlesztését az Országgyűlés elé kedden beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat, amely szerint a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője a megfelelően képzett, minőségi munkaerő.
A dokumentum rögzíti: a versenyképes munkaerő-kínálat biztosítása érdekében kiemelten fontos a nyelvtanulás intenzitásának növelése, az idegen nyelvi oktatás módszertanának fejlesztése. Mindez hozzájárul a hatékonyabb munkaerő-piaci részvételhez, és ezáltal az ország versenyképességének erősítéséhez.
Az idegen nyelvi stratégia részeként a 2019/2020-as tanévtől kezdve lehetőség nyílik a gimnáziumi és szakgimnáziumi 9. és 11. évfolyamos tanulók célnyelvi országokba történő kéthetes kiutazására iskolai, csoportos, vagy egyéni pályázat révén. A program célja a tanulók nyelvtudásának fejlesztése, különösen az idegen nyelvi kommunikáció terén. A 2019-27 között megvalósuló idegen nyelvi stratégiára 35 milliárd forintot tartalmaz a javaslat.
A fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatására csaknem 2 milliárdot különítenének el, a vezetői engedéllyel összefüggő hozzájárulásra pedig 1,14 milliárdot.
A beterjesztett javaslat kitér arra is, hogy a tankönyvellátás ingyenessége teljes körűvé válik a 2020/2021. tanévtől. A köznevelés nappali rendszerű iskolai oktatásában résztvevő valamennyi tanuló számára központilag biztosított lesz az ingyenes tankönyvellátás, s az intézkedéssel már a 10-12.évfolyamosok és a 13-16. szakképzési évfolyamok tanulói is ingyen kapják a tankönyveket.
Az előterjesztés fejezeti előirányzatai szerint a hit és erkölcstan tankönyvtámogatására 6,5 milliárdot biztosítanának, köznevelési szerződésekre csaknem 4 milliárdot különítenének el. A Nemzeti Tehetségprogram 3,3 milliárd forinttal szerepel a javaslatban.
Továbbra is támogatnák a Nemzeti Pedagógus Kart, 98 millió forinttal. A Klebelsberg Központ személyi juttatásokra 435,3 milliárdot, dologi kiadásokra 78,1 milliárdot, beruházásokra 9,37 milliárdot kapna. Az Oktatási Hivatal személyi juttatásokra 5,5 milliárddal, dologi kiadásokra 1,57 milliárddal számolhatna.
A javaslat tartalmazza, hogy a gyermekétkeztetés költségvetési finanszírozásával a bölcsődétől az iskoláig biztosítani kívánja a kormány, hogy minden gyermek színvonalas étkeztetésben részesüljön, és minden rászoruló gyermek legalább napi egyszer – már az iskolai szünidőkben is – meleg ételhez jusson.
Felsőoktatási területen változás, hogy a hallgatói normatíva összege 2020-tól 166 600 forint/évre növekszik. A hallgatói juttatások bővülő összege, a tanulmányi és szociális ösztöndíjak növelése hozzájárul a hallgatók és a szüleik felsőoktatási tanulmányokkal járó anyagi terheinek enyhítéséhez – olvasható az előterjesztésben.
Az egyetemek, főiskolák működési bevételi oldalon 329,9 milliárddal, felhalmozási bevételi oldalon 16,8 milliárddal szerepelnek. A nem állami felsőoktatási intézmények támogatására 24,4 milliárd forintot irányoznak elő.
A javaslat tartalmazza azt is, hogy az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.
Rögzítették még, hogy a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint lesz.
Fotó: MTI
Fotó: pexels.com
