Hszi Csin-ping kínai elnökről szóló, ötrészes kvízműsort készítettek Kínában. A fiatalokra összpontosító Hunan TV televíziócsatorna műsorában az elnök életéről, politikai filozófiájáról és a Kínai Kommunista Párt eszméiről kérdezik a versenyzőket – írta csütörtökön a BBC brit műsorszóró az egyik részt kommentálva.

    „Hallgassuk meg Hszi elnök beszédeit, és értelmezzük gondolatait” – vezette fel a Hszi tanulmányozása az új korszakban című kvízműsort a műsorvezető. A kínai elnök a kommunista párt tavalyi kongresszusát megnyitó pekingi beszédében jelentette be a kínai szocializmus új korszakának elindítását.

A BBC írása szerint a műsornak nyilvánvalóan Hszi Csin-ping személyi kultuszának építése és megerősítése a célja, méghozzá a fiatalok körében.

„Hszi elnököt 15 évesen elküldték Pekingből a Senhszi tartományban fekvő Liangcsiahöbe, hogy földműves váljon belőle. Ez idő alatt tudásra akart szert tenni. Egyszer 15 kilométert gyalogolt, hogy kölcsön kérjen egy könyvet. Mi a neve a könyvnek?” – tette fel a kérdést a műsorvezető. „Faustus” – vágta rá gondolkodás nélkül az egyik versenyző.

A BBC kiemelt egy másik pillanatot is: a műsorvezető felolvasott egy verset, amelyet a kínai elnök írt még a kilencvenes években, amikor is Fucsou város párttitkára volt. A kérdés pedig így hangzott: „kiről emlékezik meg a vers?”. A válasz Csiao Jülü pártkáder volt, a válaszadó pedig ugyancsak nem tétovázott.

A műsorban más, az úgynevezett „Hszi Csin-ping-i gondolatra” fókuszáló intézetek vezetői mellett megjelent Aj Szelin, a Csinghua Egyetem Marxizmus Iskolájának elnöke, aki arról kérdezte a versenyzőket, hogy „melyik eszme nagy eszme?”. „Egy tudományos eszme a nép számára kell, hogy legyen a válasz. Manapság biztosan Hszi Csin-ping gondolatai a kínai típusú szocializmusról az új korszakban” – adta meg a helyes választ egy másik játékos a BBC írása szerint.

A műsorban emellett olyan feladatok is vannak, hogy be kell fejezni a kínai elnök mondásait, nyilatkozatait, úgynevezett „arany idézeteit”.

A BBC emlékeztetett, hogy Hszi Csin-ping az utóbbi három évtizedben nem látott hatalomra tett szert Kínában, amit a 2012-es hatalomra kerülése után indított, elemzők szerint ellenlábasaival szembeni leszámolást is biztosító korrupcióellenes hadjáratával alapozott meg. A kínai elnök politikai-filozófiai gondolatait azóta rögzítették az alkotmányban is, és elérte, hogy akár élete végéig államfő maradjon. A kínai parlament márciusban döntött arról, hogy az elnöki megbízatásnak ne legyen alkotmányos akadálya, időbeli korlátja. Eddig az elnök kétszer öt évig tölthette be a posztot, így kívánván megakadályozni a meghatározatlan ideig elnyúló autokratikus hatalomgyakorlást.

A brit műsorszóró több olyan véleményt idézett, amelyek szerint összefüggés van a Hszit most és Mao Ce-tung néhai kínai vezetőt 1966 és 1976 közötti kínai kulturális forradalom idején övező személyi kultusz között. Hszi bírálói szerint az elnök tudatosan halad afelé, hogy második Mao Ce-tung váljon belőle, akinek élete utolsó egy évtizedében tejhatalma volt a több száz milliós országban.

Mao Ce-tung, a „nagy kormányos” és de facto utódja, Teng Hsziao-ping, a kínai gazdasági reformok atyja után Hszi Csin-ping a harmadik pártvezető, akit vezető teoretikusként név szerint is említenek az alapokmányban, és még életében. Teng csak „elmélete” miatt került a kiválasztottak közé, miközben Hszi Csin-pinget, Maóhoz hasonlóan „gondolatvilágával” együtt említik, ami a kommunista ideológiai kánonban magasabb értéket jelent.

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com