Kibeszéletlen fiatalkori élménye inspirálta a Szép csendben rendezőjét, Nagy Zoltánt, akinek első nagyjátékfilmjében egy ifjúsági zenekarban játszó 13 éves csellista lány válik zaklatás áldozatává.

A Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor Programjának keretében megvalósult filmet csütörtöktől vetítik a magyar mozikban. A történetben a 18 éves Dávid (Major Erik) egy ifjúsági zenekar tehetséges szólistája. Országos versenyre készülnek, amikor csatlakozik a zenekarhoz az elsőéves Nóri (Bognár Lulu). Dávid hamarosan megsejti, hogy a 13 éves csellista lánynak viszonya van a 60 éves karmesterükkel, akit Máté Gábor alakít. Őrlődve a fiatal lány és mestere között, nyomozásba kezd, hogy kiderítse az igazságot.

Nagy Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy tizenhét éves korában látott egy hasonló esetet, amely a közvetlen környezetében történt. „Fiatalként annyi megoldatlan és kibeszéletlen kérdés maradt ezzel kapcsolatban, ami nem hagyott nyugodni, úgy éreztem, ebből a történetből kell az első nagyjátékfilmemet forgatni” – hangsúlyozta.

Kutatásokat végzett a témában: interjúkat készített áldozatokkal és elkövetőkkel, de pszichológusokkal, kriminológusokkal és nyomozati bíróval is konzultált. Csaknem 100 történetet vizsgált meg és ezek alapján írta meg a forgatókönyvet Horváth János Antallal együtt.

Nem a büntetőjogi és kriminológiai probléma érdekelte, hanem az egyén és a közösség saját felelőssége. „Úgy látom, hogy mindig csak az elkövetőt és az áldozatot vizsgálják, miközben ott van a környezetük is, amelynek elvileg védőhálóként kellene működnie, de mégis lehetőséget adnak az ilyen esetek megvalósulására vagy elhallgatására” – hangsúlyozta. Sokszor a szülők nem akarják kitenni a gyereküket a több éves jogi procedúrának, amely során újra és újra szembesítik az áldozatot az elkövetővel, felelevenítik a történeteket, amely újabb traumát okozhat. Egy ilyen eset felszínre kerülése rontja az iskola vagy más intézmény hírnevét is. „Nemcsak a közvetlen elszenvedők sérülnek, hanem az egész környezet, ezért nagy a felelősségünk abban, hogyan kezeljük az ilyen történeteket” – hangsúlyozta a rendező.

Sok esetben felmentő körülményként merül fel, hogy az áldozat is benne volt, ugyanúgy akarta a kapcsolatot, hiszen szerelmes volt. Kifejtette, hogy örök vita, hogy a tanár és diák között lévő viszonyt lehet-e szerelemnek nevezni. A pszichológia álláspontja szerint nem lehet, hiszen egy gyermek még nem tanulta meg, valójában milyen a szerelem. Nagy Zoltán elmondta azt is, hogy azért helyezte a történetet egy zenekar életébe, mert ismeri ezt a közeget, hiszen zenész családból származik, több hangszeren játszik.

Elmondta azt is, hogy Budapesten a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban forgattak, a film nagy részét azonban vidéken vették fel: többek között Nyíregyházán, Szatmárcsekén és a Tisza-parton. Terveik szerint oktatási segédanyag is készül a filmhez. Beszélt arról is, jelenleg vígjátékot fejleszt a Magyar Nemzeti Filmalapnál, de tervei között szerepel egy történelmi film elkészítése, amelyet Aczél György élete inspirál.

Forrás: MTI.hu
Fotó: vertigomedia.hu