Erősebben sugárzott a Nap 4,5 milliárd évvel ezelőtt, mint most, mert aktív fázisát élte a csillag – állapították meg svájci kutatók, akik a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) különösen érzékeny tömegspektrométere segítségével végeztek új méréseket.

    Az ETH és a Chicagói Egyetem szakemberei egy nagy meteorit anyagát vizsgálták. A Murchison-meteorit 1969-ben Ausztráliában, Victoria államban, Murchison közelében ért földet. Anyaga úgynevezett szenes kondrit, amely viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz vizet és szerves vegyületeket. Összetétele és nagy tömege miatt a kutatók a meteoritot gyakran sztenderd mintaként használják. Többek között olyan zárványokat tartalmaz, amelyek kalciumban és alumíniumban gazdagok és a Naprendszer őskorából származnak.
Ezek a zárványok az első ásványok, amelyek mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt a napködből kondenzálódtak. 2000 Celsius-fokos, majd lehűlt gázkeverékből alakultak ki a Nap közelében. Néhány millió év alatt eljutottak a Naprendszer külső régióiba, ahol beépültek az aszteroidákba.
A kutatók a zárványok két különböző osztályát vizsgálták, megmérték hélium- és neontartalmukat. Ezekből a nemesgázokból különböző izotópok léteznek, tehát azonos kémiai tulajdonságú, de enyhén eltérő tömegű atomok. A Hélium-3 és a Neon-21 izotóp akkor keletkezik, amikor a zárványokat kozmikus sugárzás éri, elemzésükkor pedig következtetni lehet erre a kozmikus sugárzásra.
„A Murchison-meteorról tudjuk, hogy 1,5 milliárd éven át volt a világűrben, mielőtt 1969-ben Ausztráliában földet ért” – mondta Henner Busemann, az ETH kutatója.
Az egyik zárványcsoport ugyanilyen korú besugárzási kort mutatott. A másodikban jóval nagyobb volt a Hélium-3 és a Neon-21 mértéke. „Ez a zárványosztály tehát kialakulása után és a Murchison-anyameteoritba való beépülése előtt plusz sugárzást kapott” – fejtette ki Busemann.
Ennek csak egy magyarázata lehet: a napsugárzás ezeknek az ásványoknak a keletkezésekor legalább 50-szer erősebb lehetett, mint később, amikor a zárványok másik osztálya és a meteor többi része összeállt.
„Azt, hogy a fiatal Napnak volt ilyen aktív szakasza, már más meteoritok korábbi vizsgálatai alapján feltétezték, de csak most találtunk erre megbízható bizonyítékot” – emelte ki a kutató.
Hasonlóan aktív szakaszok megfigyelhetők fiatal, Naphoz hasonlító csillagoknál is, amelyek felerősödött röntgen- és részecskesugárzást bocsátanak ki jetek formájában.
A svájci kutatók eredményeikről a Nature Astronomy című szaklapban számoltak be.

 

 

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com