Augusztus 24-én lesz hetvenéves Jean-Michel Jarre, az elektronikus popzene egyik úttörője, legkreatívabb és legnagyobb hatású alakja, aki monumentális koncertjeivel a Rekordok Könyvébe is bekerült.
Lyonban született, apja a többszörös Oscar-díjas filmzeneszerző Maurice Jarre, akinek nevéhez fűződik többek között a Doktor Zsivágó kísérőzenéje. Ötéves volt, amikor szülei elváltak, és apja Amerikába költözött, ő édesanyjával Franciaországban maradt. Egészen kiskorától tanult zongorázni, nagy hatással volt rá a dzsessz és a modern klasszikus zene, különösen Sztravinszkij Tavaszi áldozata. Tinédzserként egy rockegyüttesben is gitározott, de anyja szerint ez rossz hatással volt tanulmányi előmenetelére, ezért elkobozta hangszereit. A párizsi konzervatóriumban klasszikus zenét tanult, de egyre inkább a kísérletezés vonzotta, hamarosan az elektronikus zene prófétája, Pierre Schaeffer francia zeneszerző tanítványa lett. Megismerkedett az akkoriban kuriózumnak számító szintetizátorral, kis lakásának konyhájában stúdiót alakított ki.
Első kislemeze 1971-ben, első albuma a következő évben jelent meg. Már fiatalon írt dalokat francia sztárok, köztük Francoise Hardy számára, film- és színházi zenéket komponált, többek közt az Égő pajták című 1973-as Alain Delon filmhez, s ő a legfiatalabb zeneszerző, akinek művét – egy elektroakusztikus kompozíciót – bemutatták a párizsi operaházban.
1976-ban megjelent a saját stúdiójában rögzített, hat tételből álló Oxygene című lemeze, amely szerkezetével és hangszerelési formáival, a visszhangok és szokatlan hanghatásai révén teljesen újnak számított. Több nagy kiadó nem is volt hajlandó megjelentetni, végül egy vállalkozó kedvű kis cég 50 ezer példányt nyomott belőle. Az albumból összességében 15 millió példány kelt el, minden idők legsikeresebb francia lemezei közé tartozik, a 4. tétel az angol slágerlistán a negyedik helyig jutott.
Az 1978-as Equinoxe még dinamikusabb és ritmusosabb hangzását nem kis részben saját fejlesztésű hangszereinek köszönheti, 1981-es Magnetic Fields című albumán ugyancsak emlékezetes témákat rögzített. E három klasszikus Jarre-lemezen a hangzás erőssége, hogy a hosszan kitartott, lebegő szintetizátor-futamok folyamába jól dúdolható popos melódiák úsznak be.
Ezután a kísérletezés korszaka következett. 1983-as Music for Supermarkets című alkotásából mindössze egy példányt nyomtak, amely egy aukción 10 ezer dollárért kelt el. Az 1984-es Zoolookon különféle nyelvű, köztük magyar beszédfoszlányokból kreált zenét, az 1988-as Revolutions Jarre „forradalmian” eklektikus arcát mutatta szimfonikus, indusztriális és etnodzsesszes beütésű szerzeményekkel. A kilencvenes években az aktuális tánczenei irányzatok zenéjébe emelésével próbálkozott, de hamar kiderült: ez nem az ő terepe.
2000-ben jelent meg első vokális albuma, a Métamorphoses (Átváltozás). Azóta mintegy féltucatnyi albuma látott napvilágot, a 2015-ös, kétrészes Electronicán olyan előadókkal dolgozott együtt, mint Pete Townshend, a Tangerine Dream, Laurie Anderson, John Carpenter, a Pet Shop Boys, Gary Numan, Hans Zimmer, Cyndi Lauper. Két éve az Oxygene harmadik részével örvendeztette meg rajongóit (az 1976-os album folytatása 1997-ben született meg), eddigi utolsó lemeze tavaly Radiophonie vol. 9 címmel jelent meg.
Jarre monumentális szabadtéri koncertjeiről is ismert, ezeken lézershow-val, holografikus hatású vetítésekkel olyan látványvilágot teremt, amelyet szerte a világon páratlannak tartanak. Fellépett a gizai piramisoknál és Athénban az Akropolisz lábánál, a kínai Nagy Fal tövében, a karthágói amfiteátrumban és a párizsi Eiffel-torony előtt, a környezetet és az épületeket is látványelemként alkalmazva. 1979-ben a párizsi Concorde téren egymillió néző gyűlt össze fellépésére, 1990-ben ugyancsak a francia fővárosban egy gigantikus méretű piramis színpadon 2,5 millió embert szórakoztatott. Eddigi – és minden idők – legnagyobb koncertjét 1997-ben Moszkva 850. születésnapján adta három és fél millió néző előtt, amivel természetesen bekerült a Rekordok Könyvébe.
Egy interjúban megkérdezték tőle, milyen érzés, hogy sok elektronikus zenész legendaként tekint rá, amire azt válaszolta, hogy nagyon megtisztelő, de szerinte már túlnőttek rajta, inkább ő tud ösztönzést meríteni a Chemical Brothers vagy az Orb munkáiból.
JMJ, ahogy a gallok emlegetik, 1995 óta a francia Becsületrend lovagi címének, 2011 óta tiszti rendjelének büszke tulajdonosa. Több mint 80 millió lemeze kelt el szerte a világon, és számos kitüntetés mellett háromszor kapott Grammy-díjat a new age kategóriában. Az UNESCO jószolgálati nagykövete, akit komolyan aggaszt bolygónk jövője. 2013 júniusában a Szerzői Jogkezelők Nemzetközi Szövetségének (CISAC) elnökévé választották.
Több házasságon, váláson is túl van, társa volt többek közt Charlotte Rampling, Isabelle Adjani és Anne Parillaud színésznő, és három gyermeke van.
Jean-Michel Jarre Magyarországon is nagy népszerűségnek örvend, a zenéire komponált fénykoncertek több százszor voltak láthatóak a Lézerszínházban. 1993-as Chronologie című albumát a Népstadionban mutatta be, az Oxygene 7-13 bemutató koncertjét 1997-ben a Budapest Sportcsarnokban láthatta a magyar közönség. A francia világsztár 2008-ban és 2010-ben a Sportarénában, 2009-ben Debrecenben bűvölte el show-jával a hazai rajongókat. Legutóbbi, 2016-os budapesti fellépésén a jól ismert klasszikus számok mellett akkor legújabb, sztárok közreműködésével született Electronica című lemezéről mutatott be tételeket és az általa fejlesztett látványos hangszeren, a lézerhárfán is előhívott dallamokat a közönség lelkes tetszésére.
MTI
