A kormány célja a magyar vállalkozások megerősítése, ezt szolgálja a kis- és középvállalkozások (kkv) stratégiája is – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

    Kifejtette, a kkv-stratégia keretében – többek közt – hangsúlyt fektetnek az innovációs és digitális képességek fejlesztésére, ösztönzik a vállalkozások finanszírozáshoz jutását, elősegítik az érintett cégek nemzetköziesítését a külpiaci sikerek érdekében, és felnőttképzési pályakövetési rendszert alakítanak ki.
Schanda Tamás rámutatott arra, a kkv-k alkotják a magyar gazdasági növekedés legfontosabb bázisát, egyre nagyobb szerepet töltenek be a gazdaság teljesítményében, a munkahelyteremtésben. A mikro-, kis-, és középvállalkozások foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát, termelékenységük javulása meghaladja a nagyvállalatokét, ez a mutató a leggyorsabban nőtt az Európai Unióban és a visegrádi országokban 2010 és 2018 között.
Az államtitkár kitért a fiatalok vállalkozásainak fontosságára, mint fogalmazott, a magyar fiatalok ma bátran gondolkodhatnak vállalkozás indításában, mert vállalkozásbarát környezetben tervezhetnek, valósíthatják meg ötleteiket.
Megjegyezte, ez nem volt mindig így, 2010 előtt a gazdasági környezet, a magas adók és a rossz támogatáspolitika miatt igen kevés fiatal tudott önálló vállalkozást indítani.
Schanda Tamás kiemelte, a magyar fiatalok hosszú távon is bíznak abban, hogy Magyarország tovább erősödik, és itthon érdemes dolgozni, vállalkozni. Példaként említette, hogy a 15 és 24 év közöttiek önfoglalkoztató vállalkozásainak száma 27 százalékkal bővült 2010 óta.
Az ITM államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy szoros kapcsolat van a kormány által kialakított vállalkozásbarát környezet és a magyar gazdaság uniós átlag fölötti teljesítése között.
Ismertette, hogy a magyar vállalkozások fizetik Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját, és jelentősen csökkentek a munkát, a vállalkozásokat terhelő egyéb adók . Folyamatosan csökken a bürokrácia, és átalakították a fejlesztési támogatások rendszerét annak érdekében, hogy a források jelentős része a gazdaságfejlesztésre, a vállalkozások fejlesztésére jusson.
Rámutatott arra is, a hazai szakképzés megerősítése jobban felkészíti a fiatalokat arra, hogy akár önálló vállalkozásban is gondolkodjanak. A rendszerben gyakorlatorientált képzésben részesülnek, emellett az oktatókra, tanárokra vonatkozó szabályozás is úgy módosult, hogy vonzó legyen az ilyen intézményekben a tanítás – tette hozzá.
Az államtitkár jelezte, a tárca dolgozik a vállalkozások generációváltásának programján, hogy az eredményes családi vállalkozások az új nemzedék felnőtté válásával is családi vállalkozásként működhessenek tovább.
Schanda Tamás szólt arról is, hogy egy éve indult az Országos Vállalkozói Mentorprogram, amelyben a fiatal vállalkozók részvételére is számítanak. A részvételi lehetőség még nem zárult le, jelentkezéseket a www.vallalkozztudatosan.hu honlapon keresztül várják.
A programban a fiatal vállalkozók személyes mentorálásban részesülnek, amelynek keretében egy sikeres vállalkozó osztja meg a tudását, tapasztalatait velük. Mentorként összesen majd 500 tapasztalt vállalkozó, szakember nyújthat önkéntesen támogatást. A program részeként ingyenesen elérhetővé tették minden kis- és közepes vállalkozás számára a hatékonyság növelését szolgáló pénzügyi és vállalkozói szemléletformáló tartalmakat, és minimum 1500 vállalkozás számára konkrét pénzügyi tanácsadást is nyújtanak.
Figyelmet érdemlő intézkedésnek nevezte az államtitkár, hogy 2018-tól feleannyi közterhet fizet az a nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányai mellett kisadózóként vállalkozik. Az érintett diákok ugyanis főállásúnak nem minősülő kisadózók, akiknek 50 ezer forint helyett az alacsonyabb összegű, havi 25 ezer forint tételes adót kell csak megfizetniük – mondta Schanda Tamás államtitkár.

 

 

 

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com