ITM-államtitkár: az energia és a természetvédelem jóléti, gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés

Magyarországon az energia ügye és a természet védelme egyaránt jóléti, gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

    Schanda Tamás az energiatakarékossági világnapon tartott rendezvényen közölte: a hagyományos energiaforrások várható kimerülése miatt fontos az energia gazdaságos és környezetkímélő előállítása, azaz például a Paks II. beruházás.     Hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a teremtett világ, a környezet védelmének ügyében, éppen ezért alkotta meg a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet, amelyben nyolc pontban foglalta össze milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen.     Az akcióterv pontjai között szerepel például, hogy környezetbaráttá alakítják a Mátrai Erőművet, a következő egy évtizedben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását.
Utóbbi azért fontos, mert hozzájárul a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez, segítségével olcsó, innovatív energiát biztosítanak a magyar családoknak – mondta.     Egyebek mellett kedvezményes hitellel támogatják a háztartások napelemes áramtermelését – tette hozzá az államtitkár.     Közölte, 2022-ig 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás üzembe állítását tervezik, kiemelten az egyéni fogyasztóknál, valamint a nagyméretű, erőművi energiatermelés területén.     Schanda Tamás elmondta, az akcióterv tartalmazza még legalább 1 millió okos fogyasztásmérő telepítését is, hogy a villamosenergia-fogyasztást minél többen tudják szabályozni, ezzel is csökkentve a szükségtelen energiafelhasználást és a kiadásokat.     A kormány továbbra is támogatni fogja az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, amelyhez hozzátartozik a töltőhálózat fejlesztése is.     Kiemelte a Zöld Busz Programot, amelynek lényege, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság száma meghaladja a 25 ezret, 2022-től már csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni. Az államtitkár szerint mindez azt jelenti, hogy tíz éven belül a nagyvárosokban minden második busz környezetbarát lesz.
A Zöld Busz Program azért is fontos – mondta Schanda Tamás -, mert a klíma és a természet védelme mellett a magyar buszgyártás megerősítését is szolgálja.     A nyolcpontos akcióterv részét képezi még, hogy a multinacionális cégektől elvárják a környezetbarát technológiák alkalmazását, a kis- és középvállalkozásokat pedig 32 milliárd forinttal támogatják, hogy a saját energiafogyasztásukat helyben elérhető, megújuló energiaforrással váltsák ki legalább részben.     Schanda Tamás elmondta, a kormány azért dolgozik, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges gazdaságú országgá váljon, a cél eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség.     „Meggyőződésünk, hogy ezt a pénzt nem lehet a magyar családokkal kifizettetni. Azoknak kell állniuk a számlát, akik a bajt okozták: a klímaszennyező cégeknek és országoknak” – fogalmazott az államtitkár.     Kiemelte, a kormány mindent megtesz azért, hogy a klímavédelmi célokat az ország továbbra is az uniós átlagot legalább 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés mellett tudja elérni.

 

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com



cool good eh love2 cute confused notgood numb disgusting fail
WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com