Ismét módosították Romániában a közigazgatási kódex anyanyelvhasználati rendelkezéseit

Újabb sürgősségi rendelettel módosította a román kormány szerdán a múlt héten elfogadott közigazgatási törvénykönyv egyes anyanyelvhasználati rendelkezéseit, miután Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke keddi találkozójukon felhívta a miniszterelnök figyelmét, hogy a kódex új változata visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén a parlament által kidolgozott változathoz képest.

    Romániában legalább 20 százalékos lakosságarány esetén illeti meg a hivatali anyanyelvhasználat joga a nemzeti kisebbségeket. A kormány az előírást most megengedő értelmezéssel egészítette ki, a helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet a nyelvi jogok érvényesítéséről, ha az illető kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot – jelentette be a kormányülést követő sajtóértekezleten Nelu Barbu kormányszóvivő.
Barbu kifejtette: az anyanyelvhasználati jogot a helyi közigazgatási szerveknek, az alárendeltségükbe tartozó közintézményeknek és közüzemeknek, valamint a központi közigazgatás helyi kirendeltségeinek kell biztosítaniuk azokon a településeken, ahol az illető kisebbség aránya az utolsó népszámláláson elérte az összlakosság legalább 20 százalékát.
A kódex múlt héten elfogadott változatában az RMDSZ azt is kifogásolta, hogy az új törvényszöveg “kétnyelvű” helységnévtáblákról rendelkezik, ami egy anyanyelvhasználati jog elvesztéséhez vezethet azokon a településeken, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően több nyelven – románul, magyarul, németül, szerbül – is kihelyezték a helységnévtáblákat. A kormányszóvivő szerint ezt most kijavították, és a kódex most már azt írja elő, hogy a feliratokat románul és az erre jogosult nemzeti kisebbségek nyelvén kell feltüntetni.
Cseke Attila, a közigazgatási kódex korábbi változatát kidolgozó parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagja, a szövetség szenátusi frakcióvezetője múlt héten elfogadhatatlannak nevezte a közigazgatási törvénykönyv akkor elfogadott változatát, mivel értesülése szerint abból a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó, már hatályos rendelkezések egy része és az RMDSZ javaslatára a parlamenti vita során korábban elfogadott többletjogok többsége is hiányzott.
Az MTI telefonos megkeresésére Cseke Attila szerdán azt mondta: az RMDSZ álláspontját igazolja az, hogy a kormány visszatért a témára és kiigazított egy-két rendelkezést.
Arra a kérdésre, hogy miként értelmezi a kormányszóvivő szavait, aki szerint a nyelvi jogokat az utolsó népszámlálási adatoktól teszik függővé, a frakcióvezető elismerte: vélhetően a mostani korrekció nem vonatkozik a szerzett jogok védelmének helyreállítására. Ha ugyanis a nyelvi jogok az utolsó népszámlálás eredményétől teszik függővé, azt jelenti, hogy a magyarság elveszíti ezt a jogot azokon a településeken (a román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken az aránya.
“Az RMDSZ továbbra is azon az állásponton van, hogy a kisebbségi anyanyelvhasználat terén a közigazgatási kódex parlament által kidolgozott formája lett volna elfogadható. Meg kell várjuk, hogy hivatalos közlönyben mi jelenik meg és utána tudunk mindent szövegszerűen értelmezni” – mondta az RMDSZ frakcióvezetője.

 

 

 

 

Forrás: MTI

cool good eh love2 cute confused notgood numb disgusting fail
WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com