A NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülést hívott össze hétfőre, a közel-keleti feszültség növekedése miatt – közölte a katonai szövetség egyik szóvivője hétfőn.
A szóvivő szavai szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt követően döntött a tanács rendkívüli ülésének összehívásáról, miután megbeszélést folytatott a 29 szövetséges tagállam képviselőivel.
A NATO szombaton arról döntött, hogy felfüggeszti iraki kiképző műveleteit, és felfüggesztette akcióit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen küzdő, amerikai vezetésű nemzetközi szövetség is. A döntést azt követően hozták meg, hogy pénteken az amerikai légierő célzott csapással megölte Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda elitegysége, az al-Kudsz alakulat parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét.
Iránnak tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától és mindenfajta provokációtól, legfontosabb ugyanis megakadályozni, hogy elmérgesedjen a helyzet, illetve újabb konfliktus alakuljon ki – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülését követően.
Jens Stoltenberg rövid sajtótájékoztatóján kijelentette: a NATO és szövetségesei kiállnak az Egyesült Államok mellett Kászim Szulejmáni tábornok meggyilkolása ügyében, a szövetséges országok ugyanis súlyos aggodalmukat fejezik ki a régió egészét destabilizálni képes iráni atomtevékenység, valamint az iráni vezetés terrorista csoportokat támogató politikája miatt.
A NATO egyetért abban, hogy sohasem lehet atomfegyver Irán birtokában, továbbá minden felet felelősségteljes viselkedésre és önkorlátozásra szólít fel – emelte ki a főtitkár.
Iránnak soha nem lesz atomfegyvere – jelentette ki Donald Trump a Twitteren. Az amerikai elnök hétfőn megismételte, hogy kormányzata nem engedi meg Iránnak atomfegyver előállítását. Az egymondatos mikroblog-bejegyzést Trump egy nappal azt követően tette közzé, hogy Teherán bejelentette, nem korlátozza többé atomprogramját, nem teljesíti a 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit.
Trump 2018-ban egyoldalúan felmondta a 2015-ben az iszlám köztársasággal, valamint öt másik nagyhatalommal (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína) megkötött egyezményt. Ezt követően tavaly Irán ismét megkezdte az urándúsítást, és jelezte, hogy fokozatosan visszalép a szerződésben vállalt kötelezettségeitől. Azóta nem csupán a dúsított urán mennyiségét növelte, hanem meghaladta a nehézvízkészlet 300 tonnában meghatározott felső határát is.
Diplomáciai megoldást sürgetett az iráni-amerikai viszály rendezésére az Európai Bizottság elnöke hétfőn. Ursula von der Leyen a németországi Seeonban hangsúlyozta, véget kell vetni az erőszak körforgásának, és ebben Európának különleges felelőssége van.
Irakról szólva Ursula von der Leyen azt hangoztatta, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet pusztítása után a közel-keleti ország jó úton halad, és lakosai megérdemlik, hogy folytatódjon az újjáépítés. Az Európai Bizottság elnöke önmérsékletre szólította fel a konfliktus szereplőit.
Ursula von der Leyen megerősítette, hogy az európai uniós külügyminiszterek pénteken rendkívüli ülést tartanak Brüsszelben, hogy megvitassák a válság következményeit Európára nézve és az iráni nukleáris megállapodás jövőjét.
Haszan Róháni iráni elnök Twitter-üzenetben válaszolt hétfőn amerikai kollégájának, Donald Trumpnak vasárnapi fenyegetésére. Mint írta: „Soha senki sem fenyegetheti az iráni nemzetet!”
Trump is Twitter-üzenetben tudatta előzőleg, hogy 52 iráni célpontra sújt le az Egyesült Államok, ha Irán megtorolja amerikaiakon Kászim Szulejmáni tábornok likvidálását.
A két elnök között kezd egyfajta számháború kialakulni. Róháni hétfőn üzenetében az 52 célpontra utalva a 290-es számot idézte Trump emlékezetébe. Ennek magyarázata: 1988-ban egy amerikai hadihajó lelőtt egy iráni utasszállító repülőgépet, aminek 290 halálos áldozata volt.
Tovább folytatják az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői, és jelentést tesznek minden számottevő fejleményről – közölte a bécsi székhelyű szervezet hétfőn.
„A NAÜ ellenőrei folytatni fogják a helyzet monitorozását az országban. Az ügynökség időben tájékoztatni fogja tagállamait minden fejleményről” – írták a közleményben.
Az iráni nukleáris programról szóló megállapodás végrehajtása mindegyik fél részéről a mostani helyzetben még fontosabb, mint valaha a regionális stabilitás és a globális biztonság érdekében – közölte hétfőn a Twitter közösségi portálon Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Donald Trump amerikai elnök Iránnal kapcsolatos esetleges katonai műveleteit korlátozó törvényjavaslat benyújtását jelentette be magyar idő szerint hétfő hajnalban Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház demokrata párti házelnöke.
A törvényjavaslat megerősítené a kongresszust jogaiban, miszerint ha nem ad külön felhatalmazást rá, Trumpnak harminc napon belül véget kell vetnie az Iránnal kapcsolatos hadműveleteinek.
Bosszúval fenyegette meg az Egyesült Államokat az iráni állami televíziónak adott hétfői interjújában Iszmáil Gáni, aki Szulejmáni tábornok után került az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének élére.
Forrás: MTI
