A mai olasz-osztrák határon, egy alpesi gleccseren több mint 5000 éve jégbe fagyott ember, Ötzi újabb titkát fedték fel svájci kutatók, akik szerint íjhúr lehetett az újkőkori vadász tegezében talált rejtélyes mazdag – jelentette be kedden a bolzanói Dél-tiroli Régészeti Múzeum, ismertetve egy, a Journal of Neolithic Archaeology című szakfolyóirat legújabb számában megjelent tanulmányt.

A Svájci Tudománytámogatási Nemzeti Alap (SNF) kutatói megállapították, hogy a tegezben talált ismeretlen rendeltetésű zsinór nem növényi, hanem állati eredetű, így jól terhelhető zsinegként kiválóan alkalmas lehetett arra, hogy egy íj húrjaként használják.

A rejtélyes, gondosan összehajtogatott madzagot mindeddig növényi eredetűnek vélték, ám a svájci kutatók most egy belőle kapott mikroszkopikus méretű rostmintát összehasonlítottak más hasonló újkőkori leletek mintájával, és megállapították, hogy az Ötzi tegezében talált madzag egy nem meghatározható állat lábának ínjából készült.

A három zsinegből igényesen összefont „kötél” nyugalmi állapotban 4 milliméter vastag, és 2 méteres hosszával éppen elég lehetett Ötzi íjához. Az elasztikus húr megfeszítve, mindössze 2 milliméter vastagon, jól beleilleszthető a tiszafából készül íj két végén található rovátkába. Az újkőkori vadász S-alakban hajtogatta össze a húrt, és egyik végére csomót kötött. A tegezben talált másik, ugyancsak állati eredetű, kezdetlegesen megmunkált madzagköteg tartalékként szolgálhatott egy másik húrhoz – vélik a kutatók.

A bolzanói múzeum szerint a jó állapotban fennmaradt zsineg a gleccsermúmia többi kellékével együtt a világ legrégibb vadászfelszerelése az újkőkorból. Az íjhúrok a legritkább régészeti leletek közé tartoznak. Ötzi mintegy 5300 éve élhetett. Gyilkosság áldozata lett, nyíllal lőtték le, a gleccser jegébe belefagyott holttestét 1991-ben, 3210 méteres magasságban találták meg német túrázók az Ötz-vögyi Alpokban, innen ered a beceneve.

Forrás: MTI.hu