Kiállítással emlékezik a holdra szállás 50. évfordulójára az óbudai Vasarely Múzeum, melynek Holdmúzeum 1969 című tárlata a képzőművészet és a világűr kapcsolatát vizsgálja péntektől.
Ötven éve lépett először ember a Hold felszínére, de ugyanebben az esztendőben rendezte meg eddigi legnagyobb és legjelentősebb budapesti kiállítását Victor Vasarely is, részben azokból a CTA című képekből, amelyeket Magyarországnak ajándékozott – idézte fel a kiállítás csütörtöki sajtóbemutatóján Orosz Márton kurátor.
Mint hozzátette, a CTA sorozat címét a szovjet és amerikai tudósok által egymástól függetlenül észlelt, távoli bolygók értelmes lényeinek tulajdonított elektromágneses sugárzás adta.
Vasarely „kozmikus illuzionizmusa” annyira hatásosan érzékeltette az 1960-as években beköszöntő űrkorszak hangulatát, hogy David Bowie a holdra szállás évében kiadott, Space Oddity című hanglemezéhez Vasarely egyik CTA-kompozícióját használta fel borítóképként – hívta fel a figyelmet a kiállításon is bemutatott képekre, illetve lemezborítóra a kurátor.
Mint azonban emlékeztetett, a Hold már több ezer éve foglalkoztatja különböző korok művészeit, akik munkáiból a tárlat első szekciója nyújt válogatást 17. századi alkotóktól Honoré Daumier-n, Man Rayen és Moholy-Nagy Lászlón át Orosz Istvánig.
A kiállítás címét adó Holdmúzeum egyik példánya a valóságban is járt a Holdon, noha tudtukon kívül vitték magukkal a második holdmisszió, az Apollo-12 pilótái.
A máig ismeretlen személy által a holdkomp lábába csempészett Holdmúzeum hat amerikai művész, köztük Andy Warhol, Claes Oldenburg és Robert Rauschenberg egy-egy kicsinyített rajzát őrzi, megadva a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben a Földön kívüli civilizációk is betekintést nyerhessenek az 1960-as évek New York-i művészeit foglalkoztató problémákba – közölte Orosz Márton.
Helyet kapott a kiállításban a NASA engedélyével elsőként hivatalosan a Holdra juttatott műtárgy, Paul Van Hoeydonck Elesett asztronauta című alumíniumszobrának egyik példánya is.
A két első holdra szállás közötti időben, 1969 őszén nyílt a témának szentelt első tárlat, melynek fotódokumentációja a Vasarely Múzeumban is látható. Az anyag elrendezése során a Moon Show kurátora, Wayne Andersen véletlenül a kezére öntötte egy holdport rejtő kapszula tartalmát, ezzel egy művészettörténész lett az első, aki „érintkezhetett a holddal” – számolt be Orosz Márton.
Százados László társkurátor a kiállítás magyar anyagát bemutatva kiemelte, hogy az űrhajós alakja kezdetben a magyar alkotók – mások mellett Kondor Béla vagy Siskov Ludmil – munkáiban is hősként, sztárként, prófétaként jelent meg. Később azonban ez a kép árnyalódott, például Július Gyula Lajka Pantheonjában, melyben egy megakadt orosz lemez egyetlen szót ismétel.
A holdra szállás idején Szentjóby Tamás és Lakner László foglalkozott a legaktívabban a témával; a látogató is találkozhat fiktív Holdkőzetükkel, illetve Holdnaplójukkal. A világűr meghódítása az ihletője Gyémánt László több munkájának is, az Alternatívák című festmény azonban a technikai haladás vívmányai mellett az atomháború veszélyeire is figyelmeztet.
Az anyag a fiatalabb generációk munkáiból is merít: Iski Kocsis Tibor nagyméretű szénrajzai színek nélküli tájként mutatják meg a holdat, Gerhes Gábor printje pedig az égitest magyar meghódításának gondolatával játszik el a szeptember 22-ig látogatható tárlaton.
Forrás: MTI
Fotó: pexels.com
