Heim Pál gyermekgyógyász 90 éve halt meg

Kilencven éve, 1929. október 23-án hunyt el Heim Pál, a korszerű magyarországi csecsemőgyógyászat és csecsemőgondozás egyik meghonosítója, akinek nevét kórház viseli Budapesten. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

    1875. november 30-án született Budapesten. Apja, Heim Péter a “vasminiszter” Baross Gábor közvetlen munkatársaként jelentős szerepet játszott a magyar postahálózat kiépítésében. Heim Pál orvosi tanulmányait a svájci Lausanne-ban kezdte, diplomáját már a budapesti egyetemen szerezte meg 1897-ben. Gyakornoknak Bókay János mellé került a budapesti Stefánia Gyermekkórházba (a mai SOTE I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika), majd ösztöndíjasként dolgozott a breslaui (ma Wroclaw, Lengyelország) egyetemi gyermekgyógyászati klinikán. Lausanne-ban és a párizsi Pasteur Intézetben tett tanulmányútjáról visszatérve, 1901-ben a budai Irgalmasrendi Kórház (a mai ORFI) gyermekosztályának főorvosává nevezték ki. Ekkor publikált cikkeiben kimutatta, hogy a hasmenéses csecsemők esetében az anyagcsere összeomlásának egyik fő oka a víz és a konyhasó arányának felborulása. 1907-ben magántanári minősítést nyert a gyermekkori betegségek szemiotikája témakörben, egy év múlva Preisich Kornéllal közösen írt könyvet Általános haematológia címmel.
Az első világháború kitörése után zászlóaljorvosként a fronton szolgált, majd a galíciai Sanok katonai járványkórházának parancsnoka lett, amíg egészségügyi okok miatt 1916-ban le nem szerelték. 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosa volt, az év áprilisában a pozsonyi Erzsébet királyné Tudományegyetem újonnan alakult Ferenc József gyermekklinikájának élére nevezték ki. Mire a munka komolyan megkezdődhetett volna, az egyetemnek a Monarchia összeomlása miatt menekülnie kellett, és átmenetileg Budapestre költözött. Heim Pált az 1921-22-es tanévre rektorrá választották, rektorként ő alapította meg az egyetem baráti egyesületét, amelynek Apponyi Alberttal társelnöke is lett. Az egyetem 1923-ban Pécsett talált új otthonra, ettől kezdve itt folytatta tevékenységét. Megalapította és vezette az intézmény gyermekklinikáját, 1926-ban adta közre tan- és kézikönyvét A gyermek táplálkozása címmel, létrehozta az Egyetemi Tudományos Szövetség orvosi szakosztályát, bekapcsolódott a gyermekek és anyák védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség munkájába. 1929 őszén a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE) Bókay János halála után őt hívta meg gyermekklinikája élére. Új helyén csak rövid ideig ténykedhetett, mert 1929. október 23-án tüdőgyulladásban meghalt, síremléke a Fiumei Úti Sírkertben található.
Heim Pált a modern hazai csecsemőgyógyászat megteremtőjének tekintik. Behatóan foglalkozott a koraszülés kérdésével, elsők között kutatta a vitaminokat, a csecsemők táplálkozási problémáit és a veleszületett szifiliszt, kimutatta a heveny folyadékvesztés miatt fellépő kiszáradás kórtani jelentőségét. Jelentős érdemeket szerzett a csecsemő- és gyermekgondozónői képzésben, az általa alapított gyermekápolónői iskolában végzett “Heim-nővérek” elismert szakemberek lettek. Gyermekorvosként az anyatej és a vitaminok fontosságát hangsúlyozta, előtérbe helyezte a megelőző, felvilágosító és nevelő munkát, valamint a gyermekvédelmi feladatokat. Kutatásai során foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, az ásványi anyag- és folyadékháztartás zavaraival, a fehérvérsejtek sajátosságaival, a tuberkulin-allergiával.
A budapesti Üllői úti gyermekkórház és rendelőintézet 1957 óta viseli Heim Pál nevét, a Magyar Gyermekorvosok Társasága tiszteletére emlékérmet alapított. Fia, Heim Ernő Ybl Miklós-díjas építész lett, dédunokája, Heim Pál alapítványt hozott létre az élmény- és emberközpontú magyar gyermekegészségügy fejlesztése és támogatása érdekében, öt éve őt tüntették ki a Heim Pál-emlékéremmel.

Forrás: MTI

Fotó: pexels.com

 



cool good eh love2 cute confused notgood numb disgusting fail
WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com